Katonatiszt idézetek

Élj vígan: a legtisztább boldogságnak karjain, egy örömöd csak azért múljon el, hogy a másiknak helyet adjon, állandó nyugodalom és békesség legyen vidám homlokod felett, s szeressen oly forrón az ég, amint én mindenkor szerettelek. Csokonai Vitéz Mihály

A legtöbb ember "hibás" indítékból kezd kapcsolatokba - hogy véget vessen a magánynak, kitöltsön egy ûrt, hogy szeressen vagy hogy őt szeressék -, és ezek még a jobb okok. Némelyek így kívánnak vigaszt nyújtani az egójuknak, így akarják kezelni depressziójukat vagy ezt látják a nemi élet legkényelmesebb módjának, avagy az előző kapcsolatukat szeretnék kiheverni, továbbá hiszed avagy sem, unalomûzőül. Ezen indítékok egyike sem mûködőképes, és - hacsak nem történik közben jelentős változás - maga a kapcsolat sem fog mûködni. Neale Donald Walsch

Sosincs késő egy kapcsolatnak, nincs olyan, hogy elmúlt, elhalványodott, az érzések mindig ott lesznek az ember lelkének legmélyén, s ez így van jól. S talán csak egy megfelelő szikra, egy tökéletes pillanat kell, hogy felkeljenek tetszhalott állapotukból, s ekkorra talán már sokkal erősebbek is lesznek, mint valaha voltak. Zakály Viktória

Az embernek - ha érzi felelősségét - szabad áldást mondania, jót kívánnia. De átkoznia nem szabad. Egyrészt azért, mert semmilyen joga nincs ítélkezni embertársainak a cselekedetei, s még kevésbé a szándékai felett. Az utóbbiról szinte semmit sem tud. Pedig lehet, hogy erkölcsi szempontból a szándék fontosabb, mint a cselekvés. Popper Péter

Sokan egyetlenegy nap annyit akarnak lenyelni, amennyit egész életükben sem emészthetnek meg. Felélik a jövő esztendőket, és mivel mindent a legnagyobb sietséggel tesznek, mindennel véget is érnek igen hamar. Edvi Illés Pál

A jóhiszemû ember nem kárhozik el, még akkor sem, ha buddhista vagy mohamedán, vagy taoista, vagy akár a legfeketébb kannibál, akinek nem egy felfalt misszionárius van a rovásán... Aki a maga szellemi látóköre szerint őszinte, az üdvözül. Éppen ebben áll a magasztos isteni könyörület. Archibald Joseph Cronin

Az elismerés olyan növény, amely főleg sírokon nő.

A legnagyobb erő az álarc levételéhez kell. Látszólag egy könnyû mozdulat, mégis, hatalmas erő kell hozzá. A fizikai kevés ehhez. Kezed nem mozdul addig, míg lelked rá nem szánja magát. És a lelked csak akkor teszi ezt meg, ha már elég erős. Ha már nincs benne büszkeség, nem akar más lenni, mint akinek született. Amikor már fáj a játék. Csitáry-Hock Tamás

Vágyakozni az elérhetetlen után szomorú, de egy kicsit boldog dolog is.

Ne lesd a boldogságot, mert ha állandóan függővé teszed valamitől, akkor egész életedben csak várakozni fogsz. Legtöbbször ott van veled. Bauer Barbara

Él az a béke. Él az a híd, amelyen át megnyílik Minden szív. Hogy újra megtaláld a hited, Hogy újra megtalálhasd önmagad, Hogy újra megtanulj szeretni, Hogy újra tudj nevetni. Hogy tiszteld az életet, És újra megleld az elveszett Békét!

Két módja van, hogy az ember szembenézzen a dolgokkal, kétségbeeséssel vagy iróniával, és a kettő közül egyik sem változtat az asztalon heverő lapokon. A végeredményről nem mi döntünk, de hogy a játszma utolsó percét hogyan töltjük, arról igen.

Ha valakit elveszít egy ember, előbb-utóbb túlteszi magát a gyászon. De ha még él a remény, hogy egyszer visszaszerezheti azt, akit szeret, akkor mindent meg fog tenni, hogy újra együtt legyenek.

Megszelídíti a bősz haragot múlása időnek és enyhíti a gyászt, könnyül tőle a szív. Sok mindent hoz a csöndes lépte a lomha időnek. Publius Naso Ovidius

Élj a napsütésben, ússz a tengerben, szívd magadba a vad levegő tisztaságát! Ralph Waldo Emerson

Csak egyszer él az ember! Úgy érzem, amit tettünk, meg kellett tennünk! Húszéves korban az ember még inkább a belső sugallatokra és a lélek szavára hallgat. Még akkor is, ha tetteink következményeként a számûzetést kell választania! Keszei István

Meg sem tudnám mondani, mi nagyobb áldás egy serdülőnek, mint ha minél előbb derék szeretőre lel, s a szeretőnek, ha kedvesére talál. Mert akik szépen szeretnének élni, azokat kell hogy vezesse valami az életben, s ezt nem plántálja beléjük sem rokonság, sem tekintély, sem gazdagság, sem semmi más, csak a szerelem. Mi ez a valami? Ilyesmikre gondolok, mint a gyalázattól való irtózat és a szépség utáni vágy. Platón

A belső mosoly (...) az egészség, a boldogság és a hosszú élet titka. Raphaëlle Giordano

Mi, emberek azért vagyunk olyan szerencsétlenek, mert csupán fele vagyunk az egésznek, és többségünk az egész életét azzal tölti, hogy elkeseredetten keresi a hiányzó másik felét, azt az embert, akivel tökéletes egész lehetne. Mivel azonban az univerzum nagyon jól szórakozik a szenvedéseinken, a legtöbben soha nem találnak rá a párjukra, mert például pont az ellenkező felén született a világnak. Ennek ellenére kitartóan keresünk, még ha nem is tudjuk, hogy mi után kutatunk. Ilyen erős bennünk az erre vonatkozó biológiai parancs. De aztán egyszer csak elkezd az ember pánikolni, mert megérzi az önmagában tátongó hatalmas ûrt, és pontosan tudja, hogy ezt be kell töltenie, mielőtt meghal. Van, aki ilyenkor az ivásban vagy a kábítószerekben, a szerencsejátékokban keres menedéket. Olyasmiben, ami segít elfeledni, hogy egész életükben egy végtelen és magányos ösvényen kell botorkálniuk. Mások sokkal hagyományosabb megoldást választanak, és inkább meggyőzik magukat arról, hogy az az ember, akin egészen addig keresztülnéztek, mert unalmasnak, kövérnek, rondának, zakkantnak tartottak, mégiscsak "az igazi". Õ lesz az az ember, aki miatt a következő újév hajnalán mégsem vágják fel az ereiket. De persze az illető valójában nem az "igazi", úgyhogy következik egy vádaskodással és önmarcangolással teli élet, amely ugyanúgy végződik, mint ha kihagyták volna ezt a középső részt, és egyből a drogok vagy a pia karjaiba dőltek volna. Nincs senki, aki tökéletes lenne, mondogatják az emberek, és a nagy többségre ez igaz is. Az ember tökéletes párja ugyanis lehet, hogy valahol Külső-Mongóliában él, egy hegy oldalában, és soha a büdös életben nem keresztezik egymást az útjaik.

Nőt véglegesen meghódítani sohase lehet, sőt az ember akkor veszti el végleg a nőt, amikor hódító vágya már nem lát több föladatot maga előtt. Nagy Endre