Katonatiszt idézetek

Élhetsz a világ tetején Sötét gondok legmélyén Rád talál, akárki vagy - A szerelem vak.

A szerelemnek (...) jóformán alkotó része a titokzatosság. Nem lehet másképp szeretni, csak rejtve, titokban, elburkolva. A mit a piaczra visznek, a mit nem rejtegetnek, az nem igazi szerelem. Kálnoki Izidor

Ha az ember nem tud megnyílni és takargatja a sebeit, az végül felemészti, és nem csak magát az embert, de a körülötte lévőket is. Zakály Viktória

Meg kell bocsátani azoknak, akik vétkeztek ellenünk, és bocsánatot kell kérni azoktól, akik ellen mi magunk vétkeztünk. A megbocsátás nélkül ártatlan embereket bánthatunk meg.

Az optimista azt hiszi, a létező világok legjobbikában élünk. A pesszimista attól fél, hogy csakugyan abban élünk.

Ami a legnagyobb, azt nem éred el pénzzel. Élni szívből kell, nem izomból vagy ésszel, Mert látni tudni kell, és nem elég, ha nézel.

Van olyan időszak, amikor az embereket csupán a remény s a jobb életbe vetett hit élteti, van olyan is, amikor az élő nemzedéket csak a múlt emléke nyugtatja meg, és van olyan boldog idő is, amikor az emberek szíve együtt dobog a világ történelmi fejlődésével. Andrej Platonov

A szeretet az egyetlen kulcs, amellyel bármely szív kincseskamráját kinyithatod. Csak rajtad áll, hogy mikor helyezed a kulcsot a zárba. Simon András

Az élniakaráshoz a puszta akarat kevés. És nekünk se égen, se földön nincs egyebünk, mint az élniakarás. Lakatos Menyhért

A társadalmi egyenlőtlenségek legigazságosabb megoldása az lenne, ha időszakonként (mondjuk, tízévente) váltogatnák (váltogatni volnának kénytelenek) a társadalmi osztályok, hogy éppen elnyomók vagy elnyomottak, kizsákmányolók vagy kizsákmányoltak, burzsoák vagy proletárok, rabszolgatartók vagy rabszolgák. Szóval hogy éppen népnyúzók vagy népek. Ez a módszer mindenképpen testvériesebb világhoz vezetne. (...) Hiszen a jogfosztott burzsoák hirtelen a saját bőrükön tapasztalnák a proletárok szenvedéseit, a proletárokból lett népnyúzók pedig rádöbbennének a politikai és gazdasági hatalom szörnyû morális súlyára, lélekromboló, mérges erejére. Cserna-Szabó András

Pénzkereső emberként két módon válsz fogyasztóvá. Feltûnően vagy feltûnés nélkül. A feltûnő költekezés miatt leszel boldogtalan.

Kétféle szerelmi vétkező van, testi és szellemi. Az előbbi fajta csak testi birtoklásra törekszik, érzéki kívánásában telhetetlen, és sajnálja, hogy nem teheti a világ valamennyi szép asszonyát és lányát a maga gyönyörének zsákmányává. Cao Hszüe-csin

Hol van a te régi kedved, És mosolygó gyermek álmod? Sírsz-e? sírj, ha nem nevethetsz, Rég ohajtott köny szemedben, Rózsakendő kezeidben, Sírj, s töröld el könnyedet. Vörösmarty Mihály

Az emberek szívesen tetszelegnek a nemtörődömségben, de csak akkor teljesedhetnek ki, akkor lesznek vidámak, ha igényessé válnak önmagukkal szemben. Akkor lesz valaki boldog, ha mindent a legjobb tudása szerint végez el, a kudarcok után feláll, és újra kezdi, amit akart.

Az Isten munkája feletti elmélkedés - legalábbis bizonyos mértékig - feljogosít bennünket arra, hogy csodálattal álljunk meg Isten bölcsessége előtt, és arról véleményt formáljunk. Az Isten munkáiról való gondolkodás pedig arra késztet minket, hogy megcsodáljuk Isten magasabb rendû hatalmát, s ennélfogva az emberi szívben tiszteletet ébreszt Isten iránt. Ez a gondolkodás fel is indítja az emberi lelket Isten jóságának szeretetére. Ha a teremtmények jósága, szépsége és csodálatossága oly nagy örömre indíthatja az emberi lelket, Isten saját jóságának kútfeje (összehasonlítva a teremtmények parányi jóságával) mennyivel inkább maga felé fordíthatja a felindult emberi elméket. Aquinói Szent Tamás

Egész életedet labirintusba zárva töltöd, azon töprengsz, hogyan szabadulsz ki egy nap, és milyen nagyszerû érzés lesz. Elképzeled a jövődet, de soha nem valósítod meg. Csak arra használod a jövőt, hogy segítségével elmenekülhess a jelenből. John Green

Aki vadállatot csinál magából, megszabadul az emberi lét fájdalmától. Samuel Johnson

A hónapokon át tartó rohanás után nem tûnik el varázsütésre a stressz attól, ha körülálljuk a szépen feldíszített karácsonyfát. (...) Az elvárások, a tökéletesség hajszolása helyett érdemes inkább az együtt töltött időre fókuszálni.

Az emberi képzelet összes nagy látomása közül semmi nem annyira megragadó, mint a pillanat, amikor a szerelmesek szenvedélyes csókban forrnak össze.

Az élet rövid és kegyetlen. Az embereknek szükségük van menedékhelyekre, melegséget árasztó, nyugalmas szigetekre. Rose Tremain