Téma
Kerékpározás idézetek
-
Fogj gyanút, ha tömérdek és mindegyre több dolog bosszant, zavar, fájdít. Nem elképzelhető, hogy veled, a te hozzáállásoddal van a baj? Ez a mi kis ultraintelligensnek tartott civilizációnk valóságos neurózis-nagyüzem! Futószalagon ömlenek ránk a sérelmek, kínok, félszek, őrületek. Bevisznek az erdőbe, megtébolyítanak, becsavarintanak. Ha hagyod. Vavyan Fable
-
Aki elhanyagolja a saját testével való kapcsolatot, és lemond az önmagával folytatott szeretetteli, együttérző kommunikáció lehetőségéről, idővel egy merev, rideg, önkritikus belső világban találhatja magát, ahol nem jó érzés időzni, ahonnan menekülni kell. A lelkünk mélyéről fakadó igazság elhalkul, míg a test üzenete - hiába egyre hangosabb - zavaros és érthetetlen marad. Pedig jó tudni, hogy ha eltévedünk saját lelkünk útvesztőiben, a testünk ott van, mint végső iránytû, mely hûségesen tükrözi rólunk mindazt, amit a tudatunk elől igyekszünk elrejteni. Buda László
-
Természetesen mindig ott a kísértés, ami azt akarja mondani neked, hogy máshol zöldebb a fû. Ennek ellenére nem kellene veszendőbe mennie olyan értékeknek, mint a hûség, az őszinteség, és annak, hogy kéz a kézben haladtok. Ennek akkor is így kell lennie, ha éppen nem úgy mennek a dolgok - sőt, akkor kell leginkább! Sebastian Vettel
-
A "Mindig is így csináltuk" az ignoráns barmok végső érve. Attól, hogy valamit régóta csinálunk, még nem kell foggal-körömmel ragaszkodnunk hozzá. Ha kizárólag a bevett szokásokra hagyatkozunk, és nem vizsgáljuk meg kritikus szemmel, hogy ezek a szokások esetleg milyen problémákat okozhatnak, azzal tulajdonképpen középső ujjat mutatunk a fejlődés lehetőségének, illetve annak, hogy bármilyen szempontból is jobb emberekké váljunk. Direkt nem is próbálunk jobbak lenni, és ami még ennél is aggasztóbb: a meg sem próbálás tényét erényként könyveljük el. Michael Schur
-
Jókedvem van: jó az Isten; mogorva vagyok: rossz az Isten; nincs kedvem semmihez -, ő is közömbös. Hogylétem kölcsönzi neki a megfelelő attribútumokat: ha kedvem telik a tudományban, ő is mindentudó, ha viszont az erőt csodálom, akkor mindenható. Úgy nézem, léteznek a dolgok: ő is létezik; vagy mégis csak illúzió minden? máris kámforrá válik. Ezernyi érv szól mellette, és ezernyi ellene; ha lelkesedem, felélénkül, ha zsémbelek, egyből levegőért kapkod. Lehetetlen ennél változékonyabb képet alkotnunk: úgy félünk tőle, mint egy óriástól, és bármikor eltapossuk, mint egy rovart; bálványozzuk: ő a Lét; elutasítjuk: ő a Semmi. Ha az Ima váltaná fel a Gravitációt, még az sem biztosítana számára egyetemes időtartamot: örökre kiszolgáltatott maradna annak, hogy mikor van rá egy szabad óránk. A sorsa úgy akarta, hogy csak a naivak és a visszamaradottak szemében legyen változatlan. A tüzetes vizsgálat leleplezi: felesleges ok, esztelen abszolútum, a gyagyások ura, a magányosok időtöltése, szalmaszál vagy fantom, aszerint, hogy szellemünket szórakoztatja, avagy lázas képzeletünket borzolja. Emil M. Cioran
-
Ha egyszer őrültnek bélyegzik az embert, akkor minden olyan cselekedet, amely normális esetben ennek az ellenkezőjét bizonyítaná, könnyedén beilleszthető egy olyan értelmezési keretbe, ahol viszont az elmebetegség tényét támasztja alá. Az ember határozott ellenkezése tagadásnak minősül. A valós félelmeit téveszmének, a túlélési ösztönöket pedig védekezési mechanizmusnak bélyegzik. Dennis Lehane
-
Az emberek csaknem mind rabszolgák, annál az oknál fogva, amellyel a spártaiak a perzsák szolgaságát magyarázták: mert nem tudják kimondani azt a szót, hogy nem. Kimondani tudni ezt a szót, és egyedül élni tudni: ez az egyetlen módja annak, hogy megóvjuk szabadságunkat és jellemünket. Nicolas Chamfort
-
A táplálék jó, feltéve, hogy éhes valaki. Ha már nem éhes és étellel tömik még tovább, akkor a táplálék már rossz. Egy táj vagy egy kép, vagy egy zenemû, egy költemény csak addig lehet szép, míg a sors, vagy a körülmények nem kényszerítenek rá, hogy örökké azt nézd, vagy azt hallgasd. A legszebb dal is, ha két napig egyfolytában kell hallanod, elviselhetetlenné válik. Füst Milán