Téma
Kihűlt szerelem idézetek
-
- Na, ezt add össze. Gyûlölsz valakit, miközben rengeteg közös emléketek van, hazudsz neki, miközben szereted, míg végül az utolsó csepp szereteted is eltûnik. - Ahhoz, hogy minden szeretetet kiölj magadból, az emlékeidről is le kell mondanod. - És ha nem tudok? - Hogyha nem tudsz, akkor istenigazából senkit nem szerettél. Egyetlen megoldás van, felejteni kell, bármilyen nehéz is.
-
A legtöbb láng fölemészti önmagát. Elég. Nem marad belőle sem szeretet, sem barátság, nem marad belőle tartós, hétköznapi boldogság. Ellobban és emlékké válik, vagy még azzá sem. Nem volt benne az a lehetőség, hogy mint a tábortüzek parazsa a téli hóban, meleget adjon, s élhetővé tegye a hideg éjszakát. Müller Péter
-
Szívem, mely egyre azt dobogta, Rád vár s közönyt és hallgatást kapott cserébe, számodra most is nyitva, de ne nézz be, hisz odabent nem ég a régi láng már. Ma minden apró árulásodat jól látom, s hogy hibáztunk mind a ketten, hányszor hazudtál s én hányszor tettettem, még sincsen vád és nincsen bûntudat s egyszerre értelmetlen és üres lett, ami köztünk történt, hisz nem szeretlek. Kálnoky László
-
Sok szerelme volt, mindegyikről azt hitte, hogy szereti, de mindig eljött az a pillanat, amikor a szerelem egyik percről a másikra elmúlt. Az összes dolog közül, amit ismert, a szerelem volt a legbonyolultabb. Most éppen egy nála idősebb fiúba volt szerelmes. (...) Újra hitt a szerelemben, az érzelmeire hagyatkozott, de annyi csalódás érte, hogy már semmiben sem volt biztos. Ennek ellenére még mindig ezt tartotta élete nagy kincsének. Paulo Coelho
-
Tudom, hogy fáj, tudom, hogy félsz, tudom, hogy inkább megdöglesz csendben, de azért se kérsz, tudom, egyszer élünk, akkor is minek, te mindent megtettél, tudom, hogy boldog még sohasem voltál, hiába villog a tévé, a diszkógömb, meg az oltár, nincs benned semmi, ami hasonlít rád, mégis azt mondom én, tudom, hogy szeretsz titokban, ott hever a szíved a sarokban, ahol mindig sötét van. Heaven Street Seven
-
Eljön az az idő, amikor fel fog tûnni, ha a tükörbe nézel, hogy az a csillogás, ami egykor a szemedben volt, már régen eltûnt. Már nem úgy látod a világot, mint egykor, már nem várod a csodákat, pusztán a sivár és kopár tényeket látod, amik villámként képesek átcsapni rajtad. De téged ez már cseppet sem izgat. Tudod nagyon jól, hogy ez a világ sajnos ilyen. Nem fogsz megbízni senkiben, és ezzel azt is képes vagy őrületbe kergetni, akit valójában szeretsz. Az ifjúkori szerelem már rég a múlté. Nem fog annyira lelkesíteni semmi a világon, mint régen, mert tudod, hogy semmi sem olyan fontos és nagyszerû, mint azt egykor hitted. A világ meghal benned, és vele halsz te is. Megölted a lelked egy tollvonással. Tihanyi Márk
-
A testnek rendeltetése a gyönyörûség de a szerelem nem övé S most már hiába is akarnám megtartani szellemed Szökik szökik tőlem mindenfelé mint egy felriasztott kígyófészek S gyönyörû karjaid a messzi horizonton mint hajnal-színû kígyók búcsúra tekeregnek S én itt maradok zavartan döbbenten itt maradok belefáradva ebbe a szerelembe melyet lenézel Úgy szégyellem ezt a szerelmet melyet te annyira megvetsz. Guillaume Apollinaire