Téma
Lélek idézetek
-
Hagyományos világképek dualista ellentétpárokkal (organikus-mechanikus, lélek-test) magyarázzák. Ha igazuk lenne, az emberi szervezet semmiféle mechanikus részt nem tartalmazna, és gépeknek sem lennének hozzánk hasonló tulajdonságaik. A biokémia rájuk cáfol: szöveteink, sejtjeink speciális funkciókkal rendelkező gépekből, riboszómákból, RNS-ből (ribonukleinsav) állnak. Agyunkban ötven-százmilliárd idegsejt lehet, ezeken kívül szinapszisok, neurotranszmitterek, szubatomikus részecskék dolgoznak serényen. Mind mozgásban lévő kvarkok vagyunk, szervezetünk mûködése számos gépi vonást mutat.
-
A mi fajunk az egyetlen alkotó lény, és csak egyetlen alkotó szerszáma van: az egyéni elme, az egyéni szellem. Két ember nem alkotott még soha semmit. Nem fordulhat elő termékeny együttmûködés sem a zenében, sem a képzőmûvészetben, sem a költészetben, sem a matematikában vagy a filozófiában. Mihelyt az alkotás csodája megtörtént, egy csoport továbbfejlesztheti és kibővítheti, de egy csoport sohasem talál fel semmit. A csodálatos szikra mindig egyetlen ember magányos agyából pattan ki. John Steinbeck
-
A fánkot és a minket, embereket leíró egyenletek lényegében azonosak. Mindketten kettősfalú hengerek vagyunk. A középen lévő cső a belünk, amelynek vannak kiágazásai a fülünk, a tüdőnk, valamint testünk még néhány más egyéb pontja felé, és ezek mindegyikét nyálka borítja, amely víz, fehérjék és glikoproteinek összetett keveréke. Se nem zsíros, se nem zselés, hanem érdekesen nyúlós és szélsőségesen változékony.
-
Egy tudós számára a legmélyebb, csaknem vallásos rádöbbenést jelentheti annak a megtapasztalása, hogy a csillagok gyermekei vagyunk, és hogy értelmünk képes megérteni a mindenséget mozgató általános törvényeket. Testünk atomjait, a Naprendszer születése előtt mérhetetlen hosszú idővel, egy felrobbanó csillag belsejében végbemenő folyamatok kovácsolták. Atomjaink ősibbek, mint a legvénebb hegyek. Szó szerint csillagporból vagyunk. Most pedig ezek az atomok intelligens lényekké álltak egybe, akik képesek megérteni a saját létüket is lehetővé tévő általános törvényeket. Michio Kaku
-
Apró kereszt vagyok egy térképen, parányi pötty egy óriási felületen, jelentéktelen, szinte láthatatlan, mint mi valamennyien. Felülről nézve mindannyian észrevehetetlenné válunk, a világûrből csak a víz látszik, a tengerek, a felhők, a vízcseppek, amelyek életet adnak a Földnek, a kék bolygónak, amely egyik általunk sem ismert bolygóra sem hasonlít, ugyanolyan magányos a világegyetemben, mint mi idelent. Maja Lunde