Téma
Madarak idézetek
-
Mindannyian boldogok szeretnénk lenni, és a változás ezzel jár. Amíg a rút kiskacsából hattyú lesz, addig nagyon sok mindenen átmegy a kiskacsa. Sajnos, ez fájdalommal jár. Amikor azt hiszi, hogy ő soha nem fog repülni, majd elkezdi bontogatni a szárnyát, majd a sok munka következtében kiderül, hogy képes erre, az mind-mind-mind sok energiával és fájdalommal jár. Csak így lehet azonban, másként nem. Ha nem tanul meg repülni, akkor a róka felzabálja. Csernus Imre
-
A próza mindaddig rab volt, míg a sorokat végig kellett írni, fogoly madár: lapszéltől lapszélig. Nem mondom, kevéskét lehetett játszani: gyakori új bekezdések, párbeszéd, ez az... De ez is rabság volt, legfeljebb cifra rabság. Mióta a sorokat nem írom végig, hát tényleg szárnyalok... Cserna-Szabó András
-
Ha valaki kutyát vesz magának, nem várhatja tőle, hogy úgy énekeljen, mint egy kanárimadár. És senki se veri meg a macskát, amiért az az ablakpárkányról léleknyugalommal nézte végig, hogyan rabolják ki a lakást. Az asszonytól mégis elvárja a férfi, hogy úgy őrizze a házat, mint a kutya, énekeljen, mint a kanárimadár, és olyan elegáns legyen, mint egy perzsamacska.
-
Át a skandináv hegyeken, a fenyveseken át, a kék tavak között, az éles, sós levegőben hullámozva szalad a drót, a töltés mellett, leszalad és felszalad oszlopok közt, nem néz se jobbra, se balra, mint a hazaszaladó kismalac, mikor megdobják, sivít, és fut tovább. (...) Szalad a drót, és a drótban szalad a szó, oda és vissza, pillanat ezredrésze alatt, emberi szó, mit érdekli a drótot? Az oszlopokat se érdekli, ők fából vannak, megcsonkított, kivágott rokkantjai a fák világtársadalmának, őket a fák érdeklik, megcsonkítva és fájdalmasan sajogva, ha kérdeznek valakit, legfeljebb a drótot magát, nincs-e külön üzenet számukra? Karinthy Frigyes