Téma
Mitológia idézetek
-
Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyarlóságok kifejeződése és terméke, a Biblia pedig kétségkívül tiszteletre méltó, ám mégis primitív legendák gyûjteménye, amelyek emellett meglehetősen gyerekesek is. Legyen az bármily kifinomult is, semmilyen magyarázat sem tud meggyőzni ennek ellenkezőjéről. Albert Einstein
-
Ha feltételezünk egy istenséget, amely képes a világ összes szervezett komplexitását megtervezni, akár egyik pillanatról a másikra, akár irányított evolúció által, ennek az istenségnek már eleve rendkívül bonyolultnak kell lenni. A teremtés híve, legyen az naiv bibliaforgató vagy mûvelt püspök, egyszerûen feltételezi, hogy már létezik egy rendkívüli intelligenciájú és komplexitású lény. Richard Dawkins
-
Minden, ami jó, úgy lebeg fölöttünk, mint valami fehér felhő, szellemi energiafelhő, és hat ránk. Az emberek ebbe a felhőbe képzelték bele Istent. Csakhogy akkor ott vannak még a rossz cselekedetek. Hány zsarnok meg hány kis vérszopó élt a történelemben, oszt azok is sugároztak ki valami energiát, és az is itt lebeg a fejünk felett, csakhogy az fekete felhő, de az is hat ránk. Ezt neveztük el a meséinkben ördögnek. (...) Az pedig, hogy ki melyik felhőnek segít, a fehérnek-e vagy a feketének, az kinek-kinek a lelkiismeretétől függ. Aki pedig nem tesz hozzá a fehérhez semmit, abból puszta füst lesz, ha tetszik, ha nem, a fekete felhővel egyesül. Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
-
A természet fantáziája sokkal-sokkal nagyobb, mint az emberé. Vajon mennyivel bámulatosabb kép például az, hogy valami titokzatos vonzerő hatására valamennyien hozzátapadtunk (az emberiség fele ráadásul fejjel lefelé) egy pörgő golyóhoz, amely évmilliárdok óta a világûrben kering, mint az, hogy a feneketlen tengerben úszó teknőc hátán álló elefánt hordoz bennünket a hátán! Richard Feynman
-
Hogy az emberiség történelmét végigkíséri a hazugság, az valószínûleg annak ellenére is nyilvánvaló, hogy a nemzetek hajlamosak saját hőseiket mitizálni, az emberi gyarlóság jelzéseit lefosztani róluk, és pőre glóriában a történelmet tanuló ifjúság elé állítani őket. A történelemírásnak világszerte száz és száz olyan piedesztálra állított hőse van, akik a valóságban kevésbé voltak példaképnek valók.
-
Kezdetben Isten megteremté a mennyet és a földet, legalábbis ezt mondják. Megteremtette az ég madarait, a mező vadjait, és ránézett teremtményeire és látta, hogy ez jó. Azután Isten megteremtette az embert. És azóta nincs megállás a lejtőn. A történet szerint Isten megteremté az embert saját képére, de erre nincs bizonyíték. És végül megteremté a Napot, a Holdat és a csillagokat. És az ember csak bajt csinál. De ha a nap véget ér, az a tény, hogy mi ott vagyunk egymásnak, minden ellentétünk, és más nézeteink ellenére, elég ok arra, hogy tovább higgyünk.
-
Az agyunk úgy jár, hogy a dolgokra nézve mintákat veszünk észre. Az emberek gondolatban összekötötték az égen látszó fénypontokat, és képzeletükben a Földön látott dolgokhoz és a legendáikból ismert alakokhoz hasonlították a képet. A meleg éghajlaton élők skorpiókat vagy oroszlánokat véltek látni az égen, míg a hidegebb égövek lakói jávorszarvast képzeltek oda. Tim Marshall
-
Mindaddig, amíg a feltételezett Isten befolyása semmilyen módon nem változtatja meg a valóság menetét, ahhoz képest, ahogyan azt a matematikai törvények megfelelően leírják, addig Isten létezése összeegyeztethető mindennel, amit megfigyelünk. Óriási a szakadék azonban a puszta összeegyeztethetőség és a magyarázó szükségesség között. Nem azért hívjuk segítségül Einstein és Schrödinger egyenleteit, Darwin és Wallace evolúciós magyarázatát, Watson és Crick kettős spirálját, valamint más tudományos eredmények hosszú sorát, mert összeegyeztethetőek a megfigyeléseinkkel, jóllehet ez természetesen így van, hanem azért, mert hatékony, részletes és előrejelzések készítésére alkalmas, magyarázó struktúrát biztosítanak megfigyeléseink megértéséhez. Ezzel a mércével mérve a vallási doktrínák nem mérvadóak. Brian Greene