Téma
Művész idézetek
-
Nem baj, ha az úgynevezett nagy, forradalmi döntések, amelyek az ember életét teljesen felforgatják, inkább az ifjúság, legkésőbb a kora középkor idejére esnek, mert azután az embernek meg kell tanulni a kompromisszumokkal is bánni, tudnia kell, hogy mi az, amit el tud viselni, és mi az, amit nem. Hernádi Judit
-
Nekem van egy páciensem, hetvenhat éves, és most kezd el angolul tanulni. Mire megtanul, talán meg is hal. Vagy mondjuk, hogy nem hal meg egyhamar, s később - majd százéves korában - úgy hal meg, hogy tudott angolul. Érdemes volt? Vagy érdemes húszéves korunkban elkezdeni akármit? Igenis érdemes: valahogy csak el kell tölteni az időt. Kosztolányi Dezső
-
Ne stresszeld magadat azzal, hogy "fel kell fedezned az életcélodat". Teljesen normális, ha fogalmad sincs, mihez akarsz kezdeni az életben. Egyesek esetében ez folyamatosan alakul, míg mások csak sokkal-sokkal később ébrednek rá. Mindannyian örülnénk, ha minél előbb kikristályosodnának a terveink, azonban általában mégis egy időre fel kell öltenünk a vízhatlan ruhát, és hagynunk kell, hogy csak úgy sodorjanak a hullámok.
-
- Szóval te jelentőséget tulajdonítasz a születésnek és a neveltetésnek? - Lehet, hogy régimódinak fogsz tartani, de azt hiszem, hogy semmi jó sem származik abból, ha az ember más társadalmi osztályból nősül. - Teljesen egy véleményen vagyok veled, barátom. Száz eset közül kilencvenkilencben valóban így van. De rendszerint a századik esetről van szó, ha rá kerül a sor, mert ebben reménykednek a fiatalok. Agatha Christie
-
Ha valaki mindent (vagy legalábbis fontos dolgokat, mint boldogság, párkapcsolat, társaságba járás) a külső megjelenésétől tesz függővé, akkor nem jut elég figyelme a saját egyéb pozitív tulajdonságaira, s végül oda jut, hogy sem érdekes, sem humoros, sem kellemes beszélgetőtárs nem lesz, hiszen a külsején kívül az összes többi tulajdonságának megcsillantása a "majd" kategóriájába kerül. Amikor eljön a pillanat, és valóban szuperül néz ki (mert vannak ilyen élményeik az alacsony önértékelésû embereknek is), akkor azt veszi észre, hogy meg sem mer szólalni, képtelen bekapcsolódni egy beszélgetésbe, nem jut eszébe semmi, nem tud laza, mosolygós lenni, flörtölni, nyitni mások felé. És valóban előállhat az a helyzet, hogy érdektelen lesz egy olyan ember számára, akiről azt hitte, hogy a vonzó külsővel elérhetővé válik. Zárul az ördögi kör: levonja a következtetést, hogy még mindig nem elég csinos, vékony, kívánatos, ez vagy az nem elég nagy vagy épp elég kicsi rajta. Ha a figyelmi fókusza a testén marad, sosem keveredik ki ebből a negatív spirálból.
-
Tudod, mit kéne? Olyan huszonöt éves korig eljutni, és megállni abban az életkorban. Ott már minden oké, jönnek a csajok, nem vagy már taknyos, de még tata sem, senki sem szólhat rád, ha van pénzed, oda mész, ahová akarsz. Nem fáj semmid, nincs semmi bajod. De az a baj, hogy nem lehet megmaradni egyetlen életkorban sem. Valamiért ez az idő folyamatosan telik. Hartay Csaba
-
A leghatározottabban az a véleményem, hogy az ember huszonegy éves kora felett hajnali négykor ne keljen ki az ágyból, sőt ébren se legyen. E korai óra komor gondolatokat szül. Huszonegy évesen az ember előtt még ott van az egész élet, bizakodva nézhet a jövőbe. De ha már harmincéves vagy, életed a jövő és a múlt fura keveréke, s csak akkor szabad belegondolni, mit tartogat a számodra, ha ragyog a nap, a világ pedig tele van melegséggel és optimizmussal. Pelham Grenville Wodehouse