Téma
Nagybácsi idézetek
-
Nem is érdemes a nyelvi változás okain töprengeni, mert nincsenek. Valószínûleg azért változik a nyelv, mert nincs, ami visszatartsa - bizonyos korlátok között. Nincs akadálya, hogy a generációk, tájegységek módosítgassanak rajta, mert úgyis csak annyit tudnak módosítani, hogy ne sérüljön a kommunikáció. Egy hasonlattal élve: olyasféle a nyelv, mint egy ösvény a réten keresztül. Folyton változik a nyomvonala (egy tócsa, egy kő, egy kinövő bokor miatt, vagy akár az emberi járás természetes kilengése miatt), ám ez voltaképpen nincs kapcsolatban a céljával, azzal, hogy átjusson a rét túlsó végére, sőt részleteiben néha még el is téríti attól. Az ösvény mint ösvény mégis változatlan, azaz sosem fog például félkörben visszafordulni a rét innenső oldalára, mert el kell jutnia a célba: a nyelvnél ez cél a közlés, a kommunikáció, amely minden változás közepette is megvalósul. Nádasdy Ádám
-
Századunkban nem mítoszok születnek, hanem tervek. Utakról, vízierőmûvekről, duzzasztógátakról, bányákról, ültetvényekről, olajkutakról, üzemekről. A ma embere szeretné meghódítani és átalakítani Amazóniát. Ki akarja szívni a föld mélyéből az olajat, energiává alakítani a folyók roppant erejét, elhordani a Serra do Caraja vasércét. Aligha érdekli, vajon melyik folyó mentén éltek - ha éltek - az amazonok, sokkal fontosabb számára a bauxit. A turistabiznisz légkondicionált szállodákba csábítja a gazdag külföldit, "denaturált" dzsungelbe, ahol nem kell tartania a kígyóktól, a jaguároktól, a piranháktól, hát még az indiánoktól. Sikerülnek vajon a nagyvonalú tervek? Miért is ne? Csak az a kérdés, milyen eredménnyel.
-
Nagyszerû dolog, ha az embernek megadatik, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön éljen, hiszen kinyílik a világ, egy ilyen élmény után egészen máshogy értékeli nem csak azt, ami kint van, hanem azt is, ami itthon van. Sokkal elfogadóbb lesz az ember, el tudja képzelni, hogy valami nem úgy van, ahogy mi megszoktuk, lehet az másként is. Márki-Zay Péter