Téma
Önkritika idézetek
-
Miközben tapasztaljuk a világot, hasznos dolgokat tanulunk, és kialakítunk egy nézőpontot. Idővel ezt bővítjük, alakítjuk, akárcsak egy házat az évek során. De ahogy nem építenénk modern szárnyat egy 19. századi házra, úgy ellenállunk a világképünk olyan változtatásainak is, amik nem illenek a meglévőhöz. Pedig ebben a gyorsan változó világban gyakran erre lenne szükség. Bár szeretjük, ha igazunk van, néha mégis jobban járunk, ha valaki ránk szól, amikor tévedünk. Leonard Mlodinow
-
[Nem] szabad feltételezni, hogy a beszámolók, amelyeket önmagamnak mondok el saját tettemről, vagy a rendszabályok, amelyeket saját viselkedésem számára előírok, szükségképpen mentesek minden elfogultságtól. Önmagamról szóló beszámolóim ugyanolyan fajtájú tökéletlenségeket mutathatnak, mint a rólad szóló beszámolóim, és a figyelmeztetések, fenyítések és parancsok, amelyeket önmagamnak előírok, ugyanúgy lehetnek hatástalanok és ostobák, mint azok, amelyeket másoknak írok elő. Gilbert Ryle
-
A mentális készenléthez az is kell, hogy ne válaszoljak minden kritikára, észrevételre azzal, hogy jó, de. Elárulom, a jó válasz a következő: aha, elgondolkodom rajta. Ameddig valakiben nem alakul ki egyfajta önreflexió és a más vélemények befogadásának képessége, addig hárítani fog minden bírálatot. Az ilyen ember mindig csak védekezik, megpróbálja igazolni önmagát, és elmagyarázni, miért van minden úgy jól, ahogy kitalálta.
-
Amikor súlyokat emelünk, az izomrostok károsodnak. Az izomsejtek átkozzák a fafejû őrültet, aki ok nélkül emelget nehéz tárgyakat. Aztán nekilátnak a sérülés helyreállításának, megerősítik az izomrostokat arra az esetre, ha újra eszünkbe jutna ilyesmi. Tehát azért okozunk kárt magunkban, hogy jelzést küldjünk a testünknek: erősödnie kell. Magától a károsodástól nem leszünk erősebbek, épp ellenkezőleg. Csak gyengébbek. A jelzés a fontos. Nicklas Brendborg
-
Sajnos a pedagógiában a kérdezést főleg a hibákra való rákérdezésként használják, a javítás szándékával kérdeznek. Ezért a legtöbb gyermek, ha rákérdeznek arra, amit csinál, automatikusan azt gondolja, hogy valamit ki kell javítania. Például ha megkérdezzük, hogyan lehetne másképp megcsinálni, akkor nem új megoldáson kezd gondolkodni, hanem keresi, hogy mit rontott el. (...) Ilyen reakciók jelzik, hogy a gyermeknek hosszú időre és a korábbiaktól eltérő tapasztalatra van szüksége ahhoz, hogy a kérdéseket barátjának tekintse. Gyarmathy Éva