Segítségnyújtás idézetek

Nincs olyan ember, akinek ne lenne legalább egy közeli ismerőse, akit nem lehet megajándékozni. Illetve lehet, de minek. Arról a reménytelen helyzetről van szó, hogy a megajándékozott illető sehogyan és semminek sem örül, de még egy csöppet se, inkább mintha a gyulladt fogát huzigálnák, jól seggbe rúgnák vagy abuzálnák, amikor mirhával, tömjénnel ajándékozzák, az arany Doxa láttán legörbül a szája, és úgy marad. Akármit teszünk a keze ügyébe, akármit helyezünk a karácsonyfa alá, az ünnepi asztalra - gyémánttal kirakott láncfûrész, csinos kézi atombomba, az izsáki marmonkannás csodaküvé - , ő csak motyog, a vállát húzkodja undok mód, sértetten elfordul, és az már eredmény, ha annyit előprésel a szája fodrozásán keresztül: nem kellett volna. Szív Ernő

Elsősorban az emberiség tulajdonai vagyunk, csak azután adhatjuk oda magunkat egy emberért. Honoré de Balzac

Amikor az ember szeretne valakit felhívni, de fél megtenni, akkor tûnik csak fel, mennyire sok telefonkészüléket lehet mindenhol találni.

Minden ember nyomorúságán nem tudunk segíteni, de akit Isten elénk vezet, azért felelősek vagyunk. Észreveszem-e azokat, akiken nekem kell segítenem?

A fegyverek meg is ölhetik az embert, gyakran pont azért, mert a kezében tartja őket. Terry Pratchett

Ha valakivel találkozol, ne arra gondolj, hogy mit használhatna neked, hanem hogy te mivel lehetnél a szolgálatára. Lev Tolsztoj

Vegyél ki időnként kis erszényedből egy-egy soldot, és hullasd egy támasz nélküli aggastyánnak, egy éhező anyának, egy anyátlan, árva gyermeknek a kezébe! Edmondo De Amicis

Hogy volnánk mi szegény emberek, mikor nekem itt vagy te; teneked meg itt vagyok én?! Jókai Mór

Ha az embert valamiféle sérelem éri, akkor azt nem a Facebookon kell kommunikálni. Én a személyesen elintézett ügyekben és szükség esetén a jogi segítségben hiszek.

Mi van a fogyasztóval? Õ nem árt az állatoknak, csupán elfogyasztja a nagyüzemi állattartásból származó termékeket. Képzeljük el, amint valaki ezt mondja, "Nem rugdosok halálra egy kutyát. Éppen csak megfizetek valakit, hogy tegye meg helyettem." Úgy ítélnénk meg, hogy ez az ember helytelenül cselekszik, amikor felbátorít és rávesz valakit a kegyetlenkedésre. Hasonlóképpen van ez a húsevőkkel is, akik ugyan távol érzik magukat a hústermeléstől, és soha még csak nem is gondolnak arra, hogy mi történik az állattelepeken és vágóhidakon, az ott előállított hús megvásárlásával azonban közvetlenül bátorítják a termelőket, és lehetővé teszik a mindehhez kapcsolódó kegyetlenkedést. Vagyis a fogyasztót nagymértékû felelősség terheli.

Van, aki azt mondja: menj érte... Én azt mondom: vedd rá, hogy hozzád jöjjön. Jim Davis

Amíg időnk van, tegyük oda a vállunkat a másik ember keresztje alá, ami alatt roskadozik! Gyökössy Endre

Nincs hálásabb publikum a majomszínházban sem, mint amilyenek az emberek egy népgyûlésen, hol megmagyarázzák nekik, miért voltak eddig szegények, s megcsillogtatják előttük azt a távoli célt, melynek elérése érdekében újabb nyomorúságot és szenvedést kell majd lelkesen elviselniük. Márai Sándor

A szegény ember lakása - ezt különben is tapasztaltam - nem otthon, csak arra alkalmas, hogy a szegény ember munkája után lefeküdjék benne. Otthona csak a gazdagoknak van. Szobotka Tibor

Miért gondolja bárki, hogy a hajléktalanságot azzal lehet felszámolni, ha a fedél nélküli társainkat elviszik onnét? Felszámolásról beszélnek, de megoldásról senki sem. Felszámolásról beszélnek, mikor tudják, hogy ez szinte lehetetlen. Hiszen nekik mindenki hátat fordít. Leginkább azok, akik tehetnének azért, hogy változtassanak. Az állam vezetői. A járókelők. A bolttulajdonosok. És te. Aki azért néha dob a kalapba egy tízforintost. Kozma Lilla Rita

Időnként, amikor túlságosan is nehéz szembenézni a dolgokkal, néha a legjobb megoldás besöpörni őket a szőnyeg alá. Mivel időnként csakis úgy lehet talpon maradni, ha az ember úgy tesz, mintha nem is lennének problémák.

Állítólag, amikor nehéz időszakon megyünk keresztül, csupán az életünk 10 százaléka katasztrofális. Ilyenkor nekem segít, ha megkeresem a 90 százalék jót.

Számomra az idegenekkel való beszélgetés olyasvalami, amit csak végső esetben tesz meg az ember: mondjuk, eltévedtél egy ismeretlen környéken, lemerült a telefonod, eltört a lábad, tájfun van - de akkor is csak abban az esetben, ha a fentiek egyszerre következnek be.

Mikor már nagyon nem bírom nélküled felveszem elárvult kesztyûdet és csüggő szárnyaiba ujjaid nyomába préselem egy ölelésre nyirkos kezem. Pethes Mária

Óh jól tudnánk, hogy egymásnak Közös segítségivel E világi vándorlásnak Könnyen bírnánk terhivel; De azt véljük, hogy rózsákat Csupán úgy szakaszthatunk, Ha egynehány jámborkákat A tövisbe buktatunk.