Unalom idézetek

A halottak nem próbálnak semmit kifejezni, a testük az üresség eszköze. Veres Attila

Mindenki alszik, csak én vagyok ébren. Majd az ismétlést nézd meg, idelent őrjöngtem. Te csak fekszel, mert téged nem zavar ez a lárma. Mindenki alszik, csak én maradtam fenn. Vad Fruttik

Aki még soha nem látott hajnali ötkor bordélyt, az elképzelni sem tudja, miféle unalom felé halad bolygónk. Cserna-Szabó András

A világ olyan, mint a kút, minden cseppjében ezer nap alszik. Dzsalál ad-Dín Rúmí

Minden unalmas. Téged érdekelne, hogy élni szar kicsit? Ugye, hogy nem. Szaniszló Judit

Vele az idő és a tér egyetlen zavaros ködbe folyt össze mindahányszor, és én mindkettőről teljesen megfeledkeztem. Stephenie Meyer

Ahhoz, hogy valaki kedvet kapjon egy unalmas dologhoz, csak meg kell tiltani neki, hogy megtegye.

Nincs unalmasabb, mint egy tökéletes személy. Malgorzata Musierowicz

Semmi sem marad. Csak az, hogy végül minden idő elfolyik. Hartay Csaba

Mindenben nyugodalmat kerestem, de csak egy sarokban, könyvvel a kezemben találtam rá. Kempis Tamás

Kétféle költészet nem lehetséges - csak költészet van. Comte de Lautréamont

Kínáld föl a mûvésznek a paradicsom kertjét: ha nem leli föl benne kedves színeit és harmóniáit, úgy egy napig se bírja ki benne.

Egy olyan ember számára, aki soha nem volt fogoly, elég nehéz elképzelni, milyen őrjítően unalmas egész napon át bezárva lenni.

A költészet ivóvíz, nem pedig szökőkút.

Nincs olyan mából fúvott palack, amibe bezárhatnám magam, lubickolhatnék benne. Valamennyi igeidőre szükségem van. Mészöly Miklós

Az életem elrongyolom, olyan már mint egy rongy gyalom, de még a föld is langy alom csak hálj te vélem angyalom. Kosztolányi Dezső

Ha elfelejtünk álmodni, azt is elfelejtjük, milyen az élet. Shirley Maclaine

Hiányod kristályfényében ülök, kuporgok egyedül. Keszei István

A történelem nullára kerekíti a hullákat. Ezeregy az továbbra is ezer. Az az egy, az mintha egyáltalán nem is létezett volna: kitalált magzat, üres bölcső, senkinek fel nem nyitott ábécéskönyv, levegő, mely nevet, kiabál és nő, lépcső a kertbe menekülő pusztaságnak, senki helye a sorban. Dasa Drndic

Időt fecsérel az, ki álmokat fejt. Oscar Wilde