Zárkózottság idézetek

Miért rejtőzöl a csönd kagylójába? Tán szégyelled a jóságodat, kedvességedet és okosságodat? Erényeid mégis, ellenedre is, tündökölnek. Aldous Huxley

Vannak a léleknek félelmetes viharjai, amelyben ég, föld, nap, éjszaka, élet, halál, minden összekeveredik egyetlenegy rettenetes borzalomban. A valóság elveszti jelentőségét. Felfoghatatlan dolgok tiporják le az embert. A semmi viharrá változott, az égbolt elhalványult, a végtelen kiürült. Távol állunk mindentől, a halált leheljük magunkba, csillagokra szomjazunk. Victor Hugo

Számtalanféle rabságot erőltetünk magunkra: a kapcsolatok, a hiedelmek, a vallás - ez mind-mind börtön. Meghittséget érzel, mert odabent nem fúj viharos szél. Védettnek érzed magad, bár a védelem hamis, mert eljön a halál, és magával ránt a túlvilágra. Osho

A magány burok. Édes, finom és tiszta levegővel teli burok. Hogy a magány szenvedés volna? Ugyan már! Szenvedés a nem kívánt emberek közelsége, a nem vágyott társaság. Az, amikor a másik úgy szívja el belőlünk az energiát, mint ahogyan az erdő fáinak sûrûn növő indái szívják el a fák elől az életet adó nedvességet. A magány boldogság. Annak boldogsága, hogy jóban vagyunk önmagunkkal. Tomán Edina

A legtöbben azért rettegnek a csendtől és az ingerszegénységtől, mert amikor egyedül maradnak a saját gondolataikkal, hamar unalmassá válik, amit odabent találnak. Nassim Nicholas Taleb

Nagyon finom mûszer a lélek, és bizonyos dolgok megbéklyózzák. A bûntudat például, vagy ha magunkba fojtjuk az érzéseinket, titkolózunk: óriási teher a léleknek. Az efféle emberi eredetû súlyok ráakaszkodnak, és elnehezítik.

A kínzó betegség, a reménytelen nyomor, a csüggedt vénség, a felépíthetetlen rommá égett szív, a tekintet elhályogosodása, az elpusztult fantázia és az elakadozó lélegzet: azt tanácsolja, hogy többé keresnivaló nincs az emberek között, a négy falon túl, a zajgó életben. Krúdy Gyula

Valahányszor csapongónak, túlterheltnek vagy stresszesnek érzed magad, netán háttérbe szorulsz, megjelenik a menekülési hajlam. A tagadás a menekülés egyik formája. Deepak Chopra

A tél a csönd évszaka, mert a hideg elszigeteli az embereket. Hangtalanná teszi a világot. Fredrik Backman

A szerelem alázatos, gyarló, teli botlással, drága tévedéssel. A szerelem menekül az okos emberektől, a gyermeklelkûeket keresi. És erősebb az Életnél, titokzatosabb a Halálnál. Minden miatta van.

Lelkünk úgy mûködik, mint az örvény. A szélén veszedelmesen kavarog, ott a sok szemét, és fölkavart, iszapos rossz gondolat, negatív érzés, szorongás és félelem - de a legközepén csend van és nyugalom. És biztonság. Itt lakik az igazi valód. És itt van az öröm forrása is. Müller Péter

Aki egyedül, magában csendben marad, sok mindent fel tud fedezni, a csend beszivárog a bőr alá, megnyugtatja a szívet, enyhíti a szorongást, megtölti a szobát, megtelíti a házat, de odakint mint egy sprinter, egy versenyautó, a saját farkát kergető, de azt soha el nem érő kutya, zúg a jelenkor. De a csend sajnos kerüli az embereket, rövid ideig érzi jól magát a tömegben, hamar lelép. Jón Kalman Stefánsson

Isteni homály a női szívben, szent misztérium tele költészettel, bûbájos árnyéka féltett valóságnak. Mikszáth Kálmán

Bántott a világ... Szíved rejtekén sebzetten hallgatsz, s most töviseivel mélyen lelkedbe váj az értetlen csend. De magányod lassan a végtelenbe foszlik... Láthatatlan karok ezrei ölelnek s felépül benned újra a Rend. Simon András

Vannak titkok a látszólag oly nyilvánvaló világon, és különös elhallgatások rejtőznek a kimondott szavak mögött. Thomas Mann

Az ember lassan elsorvad. Kezdetben törődik az emberekkel, és átadja magát nekik. Aztán az egyformaság, az állandó ostrom, nap mint nap, évről évre, érzelmi eltompulást okoz, és az ember érzéketlené válik. Eltékozolta minden együttérzését, semmi nem maradt belőle sem önmagának, sem a családjának. De az ember ezt eltitkolja. Mivel tudja, hogy együttérzést várnak tőle, együttérzést színlel. De kezdi megvetni magát a képmutatásért. Aztán megideologizálja a dolgot és azt mondja, azért csinálja, mert az embereknek szükségük van rá. De ez is hazugság. Az emberek megérzik a hidegségét. Megérzik a visszahúzódását. (...) És a bûntudattól, amiért él, elfonnyad a lélek.

A fuldokló természet, (...) az éhség - ezek mind-mind csak felszíni, kezelhető tünetek, egy külső héj... az igazi sötétség itt van belül. A fejünkben. És ettől megszabadulni sokkal, de sokkal nehezebb.

Van minden szívnek titkos rejteke, Amelybe senki nem láthat bele; Hisz magad elül is takargatod, Hogy akaratlanul mit tartasz ott. (...) Haladsz tovább s többé eszedbe sincs, Hogy ama rejtett zugba betekints; Hogy kulcsa hol van, el is feleded, A zárt pedig a rozsda eszi meg. Móra Ferenc

A sötétség elrejti a félelmek, a hazugságok és a fájdalmak valódi méreteit (...). Az igazság az, hogy ezek sokkal inkább árnyképek, mint valóság, ezért tûnnek nagyobbnak a sötétben. Amikor a világosság beragyogja azokat a helyeket, ahol ezek benned rejtőznek, akkor meglátod őket a maguk valójában. William Paul Young

A magány azt jelenti, hogy kívülálló vagy. Hogy más vagy. Kirekesztett. Maggie Stiefvater