Csernus Imre

A megmagyarázhatatlan eredetû feszültséget szorongásnak nevezzük. Bármi, aminek oka van, az csak feszültség, semmi több. Az egzisztenciális félelem nem szorongás, hanem feszültség, mert ha az egzisztenciális gondjaim rendeződnek, akkor elmúlik. Nem szorongás, csak feszkó. Tehát a depressziónál és a pánikbetegségnél soha nem találunk okot, a depresszív reakciónál és a pániknál viszont mindig van ok.

Minden életesemény, ami tudatlanságból megesett velem, szükségszerû volt. Nem bánok semmit sem, mindenre szükségem volt. Mindegyik vitt valamilyen irányba.

A szüleid csak akkor fognak tudni elszámolni önmagukkal, hogyha felkészítettek téged az életre. Azt pedig nem lehet úgy, hogy a fájdalmas, traumás dolgokról nem beszélnek, és nem mutatják meg, nem mondják el, hogy ők ezt hogyan oldották meg, majd nem bízzák rád, a gyerekre, és nem nézik, hogyan bukdácsolsz, meg hogyan esel pofára, miközben megállják, hogy ne ugorjanak oda segíteni.

A gyáva azért lesz befolyásolható, mert éles helyzetben nem meri kimondani a szükséges igent vagy a nemet, de a szeretetéhsége miatt csapódni szeretne valakihez, és üresen röhög a többiekkel.

Csak látszólag fecséreljük az időnket, mert igazából a szükséges tanulópénzt fizetjük ki: az önbecsapásaink miatt, magunknak.

Sikerélményed akkor lehet, ha adott egy konfliktus, amit jól oldasz meg: a megoldása maga a sikerélmény.

A mosolygós ember sebe gyorsabban gyógyul. Ilyenkor az immunitás megváltozik, a szervezet minden reakciója más. Ez az az állapot, amikor úgy állsz az élethez, hogy a pohár félig tele van, és nem azon siránkozol, hogy úristen, a pohár félig üres.

A személyiséged kialakulásában a genetika csupán egyharmad arányban játszik szerepet. A maradék kétharmad részt pedig azok a pozitív és negatív konfliktuskezelési modellek teszik ki, amelyeket a szüleidtől, a környezetedtől lesel el.

Ha nem akarsz a hibáidból tanulni, akkor az élet arra ítél téged, hogy az elkövetett hibát újra és újra átéld, mert el akartad felejteni azt, hogy emberből vagy.

Ha "nem tudom" választ adsz, valójában általában tudod a választ, csak nem mered kimondani. A kudarctól való félelem mögött ott lapul a gyávaság.

Aki nem bízik önmagában, az rendszerint ugyanolyan önbizalom-hiányos pasiba lesz szerelmes.

A hazugság mindig kilóg, mint a lóláb.

Amikor kifogások mögé bújsz, valójában elkezdesz magadnak hazudni. Ha pedig ezt teszed, akkor egy idő után elkezded nem szeretni magad, de folyamatosan átégsz attól, nehogy kiderüljön, hogy mennyire bizonytalan vagy, miközben sokan erősnek gondolnak. Emiatt elkezdesz játszmázni, mert mindenáron meg akarod győzni a másikat az igazadról, holott valójában elmenekülsz a felelősségvállalás elől, hogy mindezért igazából te vagy a hunyó. Ennek a folyamatnak az az eredménye, hogy már alig, vagy nem is szereted saját magadat sem.

A szabadság a választás lehetősége: hazudsz magadnak, vagy őszinte vagy magadhoz. Rajtad múlik minden.

Az egyik legrosszabbul mûködő dolog, hogy az érzéseikről a férfiak nem akarnak beszélni.

Alig lehet találkozni boldog, kiegyensúlyozott családdal, a válások aránya igen magas, mosolygós arcot Magyarországon ritkán lehet látni. De kifelé megy a parasztvakítás, mutatva, hogy milyen kiegyensúlyozott életet élnek, miközben belülről rothadnak.

Minden kijelentés mögött van valami rejtett tartalom.

Ha te látsz és megérzel valamit a másikban, és rákérdezel, ő meg erre azt mondja: "Hát most nem szeretnék beszélni erről...", "Ezt most hagyjuk!", "Majd holnap!", "Inkább máskor!", "Hosszú lenne!", akkor az hárítás, ami mögött ki nem mondott félelem, bizonytalanság rejlik.

Az önbizalomszerzés mindig az a folyamat, amikor nem csak a racionális, hanem az érzelmi intelligenciádat is fejleszted, hogy az érzelmi konfliktusaidat is meg tudd oldani - mert rájössz arra, hogy az anyagi biztonságon túl így tudod elérni a belső békédet, ami azután megadja azt a kisugárzást, amire mindig is vágyakoztál. Azonban ez, újra hangsúlyozom, mindig kizárólag az adott pillanatban és helyzetben építhető.

A Facebook semmi más, mint a rengeteg érzelmi feszültséggel élő, önmagát becsapó ember kompenzációs eszköze.