Ugrás a tartalomra
A betegség elválaszthatott volna minket egymástól, vagy éppen szorosabbra fûzhette a kapcsolatunkat. Szerencsére a balsors bekötött szemû istennője, aki halálos betegségekkel sújt válogatás nélkül férfiakat, nőket, gyerekeket, nekünk az összefogás erejét adományozta.
Kapcsolódó idézetek
-
A halálos betegség közel hozza egymáshoz a gazdagot és a szegényt. Eltörölte az ellentéteket, a lenézést, az irigykedést, és csak az életéért aggódó embert hagyta meg.
-
Isten hajdanán összezavarta nyelvünket,
hogy ne értsük egymást,
talán fenyegette
az emberi megértés,
az összefogás ereje,
és éket vert közénk
Jón Kalman Stefánsson
-
Nekünk a sors azért engedte meg, hogy újra találkozhassunk, hogy rettentő erősen fogjuk egymás kezét, úgy menjünk az úton, ami még hátra van, s a két szemed világítson előre nekem, hogy én még egyszer el ne tévedhessek.
-
A szerelem összeköt.
A félelem elválaszt.
A remény összehoz.
Ian McEwan
-
Mint ahogy testi szükségleteken, halálfélelmen,
Istenen is osztozunk, egymáson is osztoztunk,
egészen véletlenül, mint ahogy szemnek, hajnak
oszt színt a születés, vagy az aknamező méri
kegyelmét, betartja vagy visszafogja törvényeit.
Horváth László Imre
-
Vannak emberek... emberek, akiknek az univerzum különleges sorsot szánt. Különleges örömöket vagy különleges gyötrelmeket. Isten a megmondhatója, mindannyian vonzódunk a szép és tönkrement dolgokhoz. Én is így voltam vele, de egyeseket nem lehet helyrehozni. Vagy ha mégis, csak olyan mértékû szeretettel és önfeláldozással, hogy abba a másik fél rokkan bele.
Cassandra Clare
-
A kötődés és a szeretet mindent és mindenkit megváltoztat, minden erény alapja, és minden sebet begyógyít. Valójában nem az orvostudomány, nem is a technológia, hanem elsősorban ez bír gyógyító erővel. És ez tartja össze az emberiséget.
-
Hosszú életem során rájöttem, hogy mindörökké kötődünk azokhoz, akiknek ereikben hasonló vér folyik. Bár családtagjainkat nem választhatjuk meg, e kötődés lehet a legnagyobb erőnk vagy akár legnagyobb bánatunk is.
-
Hosszú életem során rájöttem, hogy mindörökké kötődünk azokhoz, akiknek ereikben hasonló vér folyik. Bár családtagjainkat nem választhatjuk meg, e kötődés lehet a legnagyobb erőnk vagy akár legnagyobb bánatunk is.
-
A tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket; valami, ami kitermelődött, tejsav vagy gyanta, a sebekből, izomlázból, fájdalomból, törekvésekből, és lehetővé tette, hogy éljünk; valami, ami talán kevesebb a barátságnál, és több a szerelemnél.
Ottlik Géza