Ugrás a tartalomra
A civilizációs fejlődés egyik fontos jellemzője a biológiai örökségünk destruktív formáival való leszámolás, illetve a pozitív hatásúak társadalmi elfogadottságának megerősítése. Míg korábban az idegen törzsek/népek lemészárlása hőstettnek számított, ma a jog és az átalakult moralitás megfékezi ezeket. Sőt, ma már az állati életet is paragrafusok védik. A fejlett államok óriási lépéseket tettek a más bőrszínûek, vallásúak és szexuális orientáltságúak, valamint a nők és a gyermekek elnyomása ellen, amit nem homályosít el az a tény sem, hogy jelenleg éppen egy anti-demokratikus és anti-humanista ellenforradalom zajlik világszerte.
Kapcsolódó idézetek
-
A civilizáció számtalan hasznos vívmánya mellett a természet erői az ember léte ellen fordulnak, ha az egyensúlyt biztosító élővilág pusztítása tovább folytatódik. Meg kell tanulnunk a tudással élni és nem visszaélni. Ez az út azonban legalább olyan kemény lesz, mint az, ahogy eljutottunk idáig.
Tompa Anna
-
A civilizáció (...) arra készteti az embereket, hogy szorosan összefonódó csoportokba álljanak össze; ezt a célját csak úgy érheti el, ha állandóan fokozza a bûntudatot. (...) Ha a civilizáció szükségszerû fejlődési folyamat a családtól az emberiség egészéig, akkor (...) a szeretet és a halál ösztönének örök küzdelme miatt e folyamat szorosan összekötődik a bûntudat növekedésével, amit egy bizonyos ponton túl az ember már alig tud majd elviselni.
Sigmund Freud
-
A civilizációnak jót tesz, ha vannak olyan csoportok, amelyek vállalják a kockázatokat, mert a sikeresek előremozdítják a civilizációt - ahogy összességében a biológiai evolúciónak is hasznos a mutáció, még ha sok mutáció halálos is.
James Fallon
-
Az evolúció egy lassú folyamat, azért a gének nem képesek követni a társadalmi változásokat. Más szóval, a törzsi ösztön bennünk rekedt, s kőkorszaki viselkedésre sarkall bennünket. A nyugati társadalmak az ész, a modern erkölcs és a jog erejével tartják féken ezt a vak mechanizmust.
Boldogkői Zsolt
-
Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlettségét azon mérhetjük le, miként bánik az állataival... Fenntartom, hogy minél elesettebb egy teremtmény, annál inkább jogosult az ember védelmére az emberi kegyetlenséggel szemben.
Mahatma Gandhi
-
A civilizált társadalom megalkotta a maga sztereotípiáit a bûnözőkről; ott hordozzuk magunkban a törvényszegők sematizált karaktereit, akik csakis antitézisei lehetnek a jóknak - azaz nekünk. És ennek a pszichológiai kiközösítésnek, sőt elembertelenítésnek - hiszen szörnyeknek tekintjük őket - az egyik következménye, hogy teljesen láthatatlanná válnak számunkra ők, akik most is itt élnek közöttünk.
-
A civilizáció is "mesterséges" világ, "képződmény", védőburok, amelyet álmokból és mítoszokból, gondolatokból és tudásból, értékekből és hitekből, tapasztalatokból és elképzelésekből szőtt az emberiség, és amellyel körülvette magát, hogy védekezzék egy idegen világ veszélyeivel, félelmeivel és szorongásaival szemben. Egy olyan világgal szemben, amelyben nemcsak fizikai túlélésért, hanem reményért és szabadságért, harmóniáért és az élet értelméért is küzdeni kell. És lehet.
Hankiss Elemér
-
Régen egyszerûbb volt. Egy férfi tudta, mit jelent férfinak lenni, felemelte a hangját a helytelen dolgok ellen. Megvolt hozzá a joga, el is várták tőle. Az egész életmódja, a képzése arra irányult, hogy megtanulja kezelni a nézeteltéréseket, amik akár csonkítással vagy halállal is végződhettek, de aztán történt valami, megalkottuk az illendőség törvényeit, jogászok lettek a pásztoraink, és amit régen egyszerû volt megérteni, elveszett a bürokrácia sûrûjében, amit civilizációnak nevezünk. Egy férfi többé nem szólalhatott fel, ha valami nem volt az ínyére, bíróságokon és ügyvédeken keresztül kell átverekednie magát. A nők egyenjogúságot követeltek, és megkapták. Nem azáltal, hogy mindent megkaptak, ami a férfiaknak járt, egyszerûen kikasztrálták a férfiakat, nőt csináltak belőlük. Nem érdekel, mi a véleményed, ez nem fejlődés, ez nem evolúció. Ez betegség, és szükség van valakire, aki tudja, mi forog kockán, aki igazi férfiként felemeli a szavát, és tesz valamit a világ igazságtalansága és méltánytalansága ellen, ma, itt és most! Ebéd előtt.
-
Csakis a szegények elővigyázatlansága taszította a forradalmi tömegeket az igazság, a méltányosság, a boldogság meghódításának útjára. Az emberiség áradatának minden nappal több jóságra, több igazságosságra lenne szüksége, arra, hogy a javakat az egyetemes munkát szabályozó helyes törvényekkel osszák el. És ha igaz, hogy a civilizáltság fékezi a szaporodást, akkor éppen ez a jelenség adhat okot arra a reményre, hogy távoli évszázadok múltán elérhetjük a végső egyensúlyt, amidőn a föld teljesen benépesül, és eléggé bölcs lesz ahhoz, hogy valamiféle isteni mozdulatlanságban éljen.
Émile Zola
-
A dzsungel törvényeire ráhúztuk a csipketerítőt, de a kézimunkázó ollóval ölni is lehet. A barbárság álarcot öltött, viselkedik, affektál, bálba jár, zsakettbe bújik. A civilizáció különös szövegkörnyezetben hallat magáról, hiszen az ő előretörésének eredménye a kivesző állat- és növényvilág. Igen, a tudatlan, gyilkos hordának, amely lassan eltörli az életet a földről, ez a neve: civilizáció.
Vavyan Fable