A csillagok úgy néznek ki, mint ha a tetőre festette volna valaki, de igazából olyanok, mint egy sötét tengerben mozgó porszemek.

Kapcsolódó idézetek

1. A csillagok inkább olyanok, (...) mint apró, jeges acélforgácsok. És a hold (...) olyan, mint egy kifényesített fazékfedő. Virginia Woolf
2. A főváros háztetői olyanok, mint a tenger hullámai: fenségesek. Victor Hugo
3. Tó partján sötéten csobog az éjszaka, Lyukat égetnek tükrébe csillagok. Milyen könnyû: járok a hullámokon! - Hogy-hogy végül csillagokba fulladok? Viola Szandra
4. A csillagok olyanok, mint a világûr kis gyertyái.
5. A csillagok puhák és közeliek, akár a virágok. A dombok lassan forgó hálóba font árnyékok. Fûszál, levél egy sincs magában, Eggyé olvadnak a szürkés homályban. Dorothy Parker
6. A csillagok szépek ugyan, de a köztük levő ûr végtelen, és ígéretektől fekete. Mark Lawrence
7. Nagy, gomolygó felhők úsznak odafönt. Az ilyesmiről mindig eszembe jut, hogy valójában egy nyomorult kis bolygón élünk. Jack Kerouac
8. Sûrûn álltak a csillagok az égen és pislogtak, mintha megannyi szem lett volna, mely a földet nézi. (...) Szemek azok, megholt emberek szemei, kik visszatekintenek arra, ami kedves volt nekik ebben az életben. S valahányszor egy ember meghal idelent, egy csillaggal több gyúl ki odafönt s valahányszor egy ember születik, egy csillag elszalad a földre. Wass Albert
9. A csillagok égnek, ablakon benéznek, vak szemei vannak a szelíd reménynek. Nagy László
10. Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek. A föld az eget így betûzi. Így tapogatják világtalan fények csillagok borzongó betûit. Bella István