A gyász lehet teher, de horgony is. Az ember megszokja a súlyt, azt, ahogy egy helyben tart.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyász olyan, mint egy bőrönd az ágy közepén. Nem számít, mi van, fel kell emelned és magaddal vinned mindennap. Bizonyos napokon sziklákkal lesz tele és azt fogod gondolni, nem bírod tovább. Később azonban könnyû lesz... mint a pehely.
2. A gyász hosszú és nehéz. Az egész életre kihat. A halott magával viszi a közös jövőt is.
3. Egy bánatba süllyedt ember mindenki számára teher, még azokéra is, akik korábban szerették. A magunk bánatánál csak mások bánatát nehezebb elviselnünk. Lőrincz L. László
4. Vihet az ember terheket könnyedén vagy erőlködve. Szoronghat a jövő miatt, vagy fütyülhet rá. Képzelhet magának szörnyû sorsot, vagy a fejére koszorúkat. Mindegy, amíg mozgásban van, amíg tevékeny marad. Scott Jurek
5. Az ember nem mondja - viseli a gyászt. Attól, hogy hallgat, tán még feketébb lesz odabelül. Pedig jó lehet könnyülni. Vannak, akik a szavaktól könnyülnek. Szabó Magda
6. Annyira mély, nehéz folyamat a gyász, hogy olyan fogaskerekeket kattint be, amelyek már egészen be vannak rozsdásodva. Alapjaiban tisztítja és erősíti meg az embert - de teret kell engedni neki, hogy átmenjen rajtad, mint egy gyorsvonat. A gyötrődés, a fájdalom aztán sok minden rosszat is kimos, segít szembenézni dolgokkal. Pásztor Anna
7. A gyásztól néha az ember nem is kap levegőt, de ezt jelenti embernek lenni. Ha elveszítünk valakit, szenvedünk, de muszáj tovább lélegeznünk. Cassandra Clare
8. A gyász olyan szeretet, amely elveszítette az otthonát. Az embernek meg kell tanulnia együtt élni vele, és muszáj továbblépnie. Soren Sveistrup
9. Először lehet, hogy nehéz a teher, de később aztán erősebb lesz tőle az ember.
10. Mindent meg lehet szokni, még az emberi erőt meghaladó terhet is; a kövér ember is megszokja, hogy húsz-harminc kilós súlyfölösleget cipeljen állandóan. Jurij Trifonov