Ugrás a tartalomra
A katona alighanem a legegyszerûbb lény a világmindenségben. Amikor félni kell, félünk, amikor bánatosak vagyunk, bánkódunk, amikor nevetnünk kell, nevetünk. Nem, nem feledkezünk el semmiről, a háború minden napja súlyos teherként telepszik a lelkünkre, és valamikor majd négyszemközt kell maradnunk az emlékeinkkel, de ma még semmi gondunk ezzel. Élünk, mi kell még?
Kapcsolódó idézetek
-
A katona a legszentebb lény minden ember között, mert neki kell elszenvednie a legnagyobb megpróbáltatást, a legnagyobbat, ami csak létezik.
John Steinbeck
-
Minden katonában ott van az ember is, a magánéletével, mindazokkal, akiket szeret, az egész életével. És minden összetört életútért felelős az a világ, amely nem képes többre, mint szenvtelenül nézni.
Oliviero Toscani
-
A katonaság egy hangulatos felkészítés az életre. Annyira kemény vagy agresszív csak, amennyire maga az élet lesz majd később. Csak hát kicsit töményebben, kicsit jobban egyben van az egész. Az, hogy az embernek dolgoznia kell, és ezért kevés pénzt kap. Az, hogy az embernek kúsznia és másznia kell, és az emberek üvöltöznek vele. Ez nem a katonaság. Az egész rohadt élet erről szól.
Dombóvári István
-
Ahogy az ember elhatározza, hogy katona lesz és háborúba megy, bátran eltökéli, hogy dacol a veszéllyel, fáradalmakkal, eltûri a sebet, fájdalmat, akár a halált is, de semmiképp sem tudja elképzelni a különös eseteket, amelyekben ezek az általánosságban várt bajok rendkívül kellemetlenül meglepik: ugyanígy jár mindenki, aki nekivág a világnak.
Johann Wolfgang von Goethe
-
Harci tankként törünk előre, célokat valósítunk meg; sőt ha kell, ugyanebből a páncélból időről időre letörünk egy darabot, hogy beburkolózhassunk azért, hogy biztonságban legyünk. Hogy senki se bánthasson. Hogy ne férjenek hozzánk. A lelkünkhöz. (...) Mert az életet végigcsinálni csak sértetlenül, védve jó.
Oravecz Nóra
-
Az igazi katona valójában igen kevés. Persze azért vannak, de az igazi katonák elesnek, azonkívül pedig valamiért mindig annyira megsértődnek, hogy rád sem néznek, és meg sem hallgatnak. Mindig csak az jár az eszükben, amit ők láttak, beszélgetés közben folyton arra gondolnak, hogy mit mondjanak, és hogy ez előnyös lesz-e előléptetésük szempontjából, s megerősíti-e kiváltságos helyzetüket.
Ernest Hemingway
-
A félelemmel nem könnyû megbirkózni, a háború pedig kimondottan unintelligens módja annak, hogy megoldjuk a problémákat. Ha volt valami, amit megtanultam a hadsereg kötelékében eltöltött idők során, akkor ez az. Nem olyan nehéz elfogadni a gondolatot, hogy egy férfi úgy dönt, inkább megfutamodik a csata színhelyéről. Ha az ember belegondol, voltaképpen logikusnak tûnik.
Amanda Quick
-
Győzelem! Ez a legnagyobb boldogság a katona számára - az a tudat, hogy segített népének legyőzni az ellenséget, megvédeni a haza szabadságát, visszaadni békéjét. Az a tudat, hogy teljesítette katonai kötelességét, ezt a nehéz és szép kötelességét, amelynél magasabb rendû nincs a világon!
Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij
-
A háború teli van szenvedéssel, bánattal és kétségbeeséssel. Azt gondolnánk, ezek a gyötrő érzések részletes leírást igényelnek, de valójában minél nagyobb a szenvedés és minél erősebb a kétségbeesés, annál fölöslegesebbé válnak a szavak.
Aharon Appelfeld
-
A tragédiák hozzátartoznak az élethez. Tragédia? És akkor mi van? Hagyjuk abba? Dobjuk be a törölközőt? Hát nem! Ha úgy érzed, hogy kész, a szíved megszakad, akkor is harcolnod kell, de állatira, hogy érezd, életben vagy. Szenvedsz, fáj, hát ilyen az élet. Összezavarodtál és félsz? Helyes. Legalább valami mindig eszedbe juttatja, hogy valahol a jövőben vár rád valami jó, amiért érdemes harcolni.