A lélek kültelkén lobogva izzik csak szívem gyertyacsonkja, az árvaság külvárosában meggyökerező éjszakában.

Kapcsolódó idézetek

1. A szívben fuldoklik a vágy, hamvadó gyertya csonkja, ki ne aludj bolond szívem, szeretet bolondja.
2. Köpenyem szél, vánkosom szikla, Otthonom a messzeség, de a szikra álmod tüzéhez én leszek az éjben, Lángszívem izzik a fekete sötétben.
3. Mint telefon az elhagyott lakásban, mely éjidőn reménytelen csörömpöl, úgy jajveszékel itt hiába lelkem, oly messze az élettől és örömtől. Kosztolányi Dezső
4. Lelkem csendjében összetört ábrándok cserepén csikorogva jár a magány. Pethes Mária
5. A vándorúttól fáradtan, betelten kopár mezőkön, zörgő avaron kószál a lelkem... Macuo Basó
6. A szerelem tüzes gyûrûként perzsel, vad vágyaim rabjaként elégtem lángjában. Johnny Cash
7. Nélküled hol laknék? - megborzong a lélek - Hajnaltüzes hajlék a te közelséged. Nagy László
8. Elhagynám a várost, elhagynám az országot egyetlen boldog pillanatért; a lelkemet is eladnám az ördögnek, csakhogy veled élhessem le az életemet. A tisztes társadalmi élet nem melegít fel éjszakánként.
9. Vágyaink pusztulóban szívre szív alig dobban fogoly vagyok hiányodban.
10. Várlak, szerelmesem, a füstben és kavargásban. A szívem világít. Neked világít a szívem. Eléd szökken a szívem. Miattad szorul el a szívem. Érted zümmög, reszket, dörömböl a szívem. Csak én szeretlek téged magadért! Rákos Sándor