A média egy hatalmi ág. A jó és a rossz fogalmak helyére a heti nézettségi adatok kerültek. Háttérbe szorult az igazság és előtérbe került az érdekesség, majd ez is másodlagossá vált, ma a tálalás a leglényegibb elem.

Kapcsolódó idézetek

1. Jegyezd meg, ma már nem úgy van, mint régen, mikor a sajtó még a közt szolgálta. Ma már te szolgálsz. A média csinálja a hírt, a sztárokat. A média kormányozza a világot, vezet az orrodnál fogva. Vavyan Fable
2. Az információ értéke és jellege nagyon megváltozott, fluid lett. A tudomány értéke sem olyan, mint régen. Miközben az emberek próbálják megérteni az őket körülvevő világot, a bizonyított tények elveszítik megszokott értéküket, és átkerülnek az információs káosz világába, ahol mindenki azt mond, amit akar. Kemenesi Gábor
3. Az emberek közti távolság kialakulásának napjainkban az egyik legerőteljesebb forrása a média. Lehet, hogy úgy érezzük, tájékozottabbak leszünk, és jobban megismerjük a valóságot, ha naponta megnézzük az esti híreket, az igazság azonban az, hogy épp ez torzítja el a világról alkotott képünket. A hírek hajlamosak kategóriákba sorolni az embereket: politikusok, elit, rasszisták, menekültek. Ennél is károsabb, hogy mindig a negatívumokat emelik ki. Rutger Bregman
4. A média nehéz helyzetbe hozza a fiatalokat: két rossz közül választhatnak. Az egyik oldalon áll a kigyúrt férfi, a tökéletes külsejû nő, az ünnepelt sportoló, a szép ruhák, a siker (...). És mi van a másik oldalon? A való világ!
5. Nem a társadalmi igény határozza meg, hogy mi megy a tévében, hanem a média formálja tudatosan a közízlést. Ezért teszi rá a politika a kezét a média mind nagyobb szeletére. Jakupcsek Gabriella
6. Az információáramlás hierarchizált folyamat. Más szóval: hatalmi megoszlás. Akik hozzáférnek az információhoz (vagyis "tudnak"), azok lekörözik - rosszabb esetben kizsákmányolják - azokat, akik nem férnek hozzá az információhoz (azaz: nem tudnak).
7. Onnantól kezdve, hogy az információ nem a közérdek felől fogalmazódik meg, tehát nem az a gondolkodásnak a legfontosabb kérdése, hogy mi az, amit tényleg muszáj megnézned ma ahhoz, hogy képben legyél a világban, hanem az, hogy mi az, amivel meg tudom nyerni fél órára a figyelmedet, mert kell a nézettségem, az egy radikális váltás a hírkészítésben, a televíziózásban és így tovább. (...) Ez a kényszer minden szereplőt, aki benne van, abba fog tolni, hogy egyszerûsítsen, egynemûsítsen, szenzációhajhász legyen stb. Nem azért, mert morálisan alávaló. Nem azért, mert morálisan adott esetben azonosulna ezzel, hanem mert ez a kényszer sokkal erősebb, mint a morális meggyőződés, mert ez a kényszer mindig erősebb a kapitalista rendszerben, mint bármilyen belső, morális meggyőződés.
8. A napilapok manapság alapvetően olyan nyereségorientált vállalatok, amelyek azt adják el a népnek, amit az igényel. Ahelyett, hogy irányítanák a közvéleményt, inkább követik, és igyekeznek előre kitalálni, hogy egy adott témáról mit is szeretne gondolni a nagyközönség. (...) A híradások ennek megfelelően túlnyomórészt negatívak: mivel mindig valami meglepő dologról kell szólniuk, nyilvánvaló, hogy azt helyezik előtérbe, ami elromlott, félresikerült.
9. Az ember azt várná a médiától, hogy hülyeségszûrőként mûködjön az olvasók, a hallgatók és a nézők számára. Ehelyett a média egyre inkább az ellenkező irányba halad, és mindenféle marhaság mágnesévé válik. A hülyeségeket nemcsak eltûrik és ismételgetik, hanem egyenesen a reflektorfénybe helyezik. Rolf Dobelli
10. Az igazság nem mindenkinek jelenti ugyanazt. Általában a többség akarata szerinti igazság szokott dominálni. A jog a jó és a méltányos közötti mûvészet. Somló Tamás