A "morális" mindig az úgynevezett "normális" fölött van. A "normáink" társadalmi dolgok, amik az aktuális rendszert jellemzik, és a "morális" pedig azt jelenti, hogy jól cselekszünk, és nem romboljuk saját magunkat és a társadalmat körülöttünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A valóban morális személy számára a követendő szabályok nem úgy jelennek meg, mint amelyeket külső befolyásra kell követnie, hanem olyan nyilvánvalóságokként, amelyek teljes mértékben saját, belső meggyőződéséből fakadnak. Nagyon hasonlít ez arra a tulajdonságunkra, hogy ha beszélünk egy nyelvet, akkor mindig képesek vagyunk a még sohasem hallott vagy olvasott mondatról is eldönteni, hogy az a nyelvünk szabályai szerint való vagy nem. Vagyis szabályfelismerő képességünk olyan fejlett, hogy a szabályokat új, eddig nem ismert esetekben is tudjuk alkalmazni. Az erkölcsi szabályok olyankor is érvényesülnek, amikor az adott esetre nincsen tételes törvény. Csányi Vilmos
2. Az erkölcsiség az ember benső értéke. A köznapi morál - az erkölcsiség helyettesítésére kitalált külsőség. Andrej Tarkovszkij
3. Vannak morálok, melyeknek az a feladatuk, hogy szerzőjüket mások előtt igazolják; más moráloktól megnyugtatását várja, s az önmagával való elégedettség hangulatát; megint másokkal magát akarja keresztre feszíteni és megalázni; vannak, amikkel bosszút állni akar, vannak, amikkel elrejtőzni, mások a felmagasztosulást szolgálják, a távoli magasságokba költözést; az egyik morál a szerzőjének arra való, hogy felejtsen, a másik, hogy önmagáról elfeledtessen valamit. Friedrich Nietzsche
4. Nem tudom, hogy a normális valójában mit jelent. Szerintem mindenkinek egyéni elképzelése van erről, amelyet a kultúrája, a családja, az ismerősei, a jelleme és a tapasztalatai, a vele történt események, meg még vagy ezer körülmény alakít. Lehet, hogy az, ami az egyik embernek normális, abnormális a másiknak. Nicholas Sparks
5. A vallás nagyon nagy mértékben különbözik az erkölcstől. Az erkölcs igen közönséges, világi, középszerû; az erkölcs nem juttat téged a legvégsőhöz, nem isteni eredetû. Az erkölcs pusztán egy társadalmi stratégia. Ezért lehet az, hogy ami jó az egyik társadalomban, az rossz a másikban; ugyanaz a dolog, ami Indiában jónak számít, Japánban elítélendő. Ugyanaz a dolog, amit ma jónak tartanak, holnapra már lehet, hogy rossznak számít. A moralitás egy társadalmi melléktermék, egy társadalmi stratégia a te rendszabályozásodhoz. Az a te belső rendőröd, egy bíró, aki benned csücsül - ez egy ügyes fogás a társadalom részéről, hogy bizonyos eszmék, melyeket rád szeretne erőltetni, hipnózisban tartsanak. Például ha te egy vegetáriánus családba születtél, akkor számodra a nem vegetáriánusok a legnagyobb bûnözők. Osho
6. A helyes és a helytelen, a jó és a rossz, a sors és a cél, az érték és a jelentés mind rendkívül hasznos fogalmak, de nem tartozom azok közé, akik úgy gondolják, hogy az erkölcsi ítéletek és a nagy jelentőségûnek tekintett témák az emberi elme fölött állnának. Ezeket a minőségeket csak mi találjuk ki. Nem önállóan létező kategóriák. Brian Greene
7. A jó minden társadalomban más. Egy a társadalmon kívüli entitás nem lehet se jó, se rossz. A társadalom léte, mûködése szempontjából lehet valamit jónak vagy rossznak tekinteni, de ez a külső entitásról magáról nem árul el semmit. Csányi Vilmos
8. Az erkölcsiség azt jelenti, hogy a fejemben már megvan, mit hogyan kellene tennem, az erkölcsösség pedig nem más, minthogy adott helyzetben ezzel a tudásommal szinkronban is cselekszem. Bagdy Emőke
9. Az érzelmek önmagukban se nem jók, se nem rosszak, morális értelemben semlegesek. Tetteink által nyernek jó vagy rossz, erényes vagy bûnös minősítést. Gary Chapman
10. Egy cselekedet erkölcsösségét mindig az határozza meg, hogy saját erőtökből tudjátok-e vállalni a felelősséget. Ugyanaz a cselekedet egy adott időben nagyon tiszta, nagyon erkölcsös lehet. Berkesi András