Vannak morálok, melyeknek az a feladatuk, hogy szerzőjüket mások előtt igazolják; más moráloktól megnyugtatását várja, s az önmagával való elégedettség hangulatát; megint másokkal magát akarja keresztre feszíteni és megalázni; vannak, amikkel bosszút állni akar, vannak, amikkel elrejtőzni, mások a felmagasztosulást szolgálják, a távoli magasságokba költözést; az egyik morál a szerzőjének arra való, hogy felejtsen, a másik, hogy önmagáról elfeledtessen valamit.

Kapcsolódó idézetek

1. Egyesek érzelmességgel és jótékonysággal igyekeznek elhallgattatni lelkiismeretfurdalásukat, mások pedig azzal, hogy gonoszságukban gyönyörködnek, mint az előbbiek jóságukban. Szerb Antal
2. A morális megítélés és elítélés a szellemileg korlátoltak bosszúkedvence azokon, akik kevésbé azok, ezenkívül egyfajta kárpótlás is azért, hogy a természet mostohán bánt velük, végül pedig alkalom arra, hogy szellemre tegyenek szert és kifinomultakká váljanak: - a gonoszság szellemivé tesz. Friedrich Nietzsche
3. A "morális" mindig az úgynevezett "normális" fölött van. A "normáink" társadalmi dolgok, amik az aktuális rendszert jellemzik, és a "morális" pedig azt jelenti, hogy jól cselekszünk, és nem romboljuk saját magunkat és a társadalmat körülöttünk. Steiner Kristóf
4. Az írás falakat emel, ugyanakkor kapukat nyit. A falak arra jók, hogy gátat vessenek a valóság pusztító kegyetlensége elé, a kapuk pedig arra, hogy utat nyissanak egy párhuzamos világba - ahol a valóság nem olyan, amilyen, hanem amilyennek lennie kellene. Guillaume Musso
5. Sokféle szerepet játszunk. Van, amelyik szórakoztat, és van, amelyiket azért játszunk, mert mások elvárják tőlünk. Legtöbbször azért, hogy védjük magunkat. Ingmar Bergman
6. Az irodalom célja - segíteni az embernek, hogy megértse önmagát, jobban higgyen magában, és kifejlődjék benne az igazságra való törekvés; harcolni kell az emberekben megbúvó aljasság ellen, meg kell találni bennük a jót, felkelteni lelkükben a szégyent, haragot, férfias bátorságot, mindent megtenni azért, hogy az emberek nemesen erősek legyenek, és átszellemítsék életüket a szépség szent fuvallatával. Makszim Gorkij
7. Kétféle méltóság van. Az egyik: amit a világ ad az embernek. A másik: amit az ember ad saját magának. Müller Péter
8. Igaz leszek, mert vannak, akik bíznak bennem; Tiszta leszek, mert vannak, akik törődnek velem; Erős leszek, mert olyan sok a szenvedés; Merész leszek, mert annak kell lennem; Barátja leszek mindenkinek - ellenségnek, társtalannak; Ajándékozom, s elfeledem az ajándékot; Alázatos leszek, mert ismerem a gyengéimet; Felnézek... és nevetek... és szeretek... és magasba emelek.
9. Vannak, akik minden erejüket megfeszítve túlélik a túlélhetetlent és bölcsen mesélnek az útról, amit bejártak. Lesznek, akik ugyanazt az utat járják be, de nem tudják szavakba önteni és csendesen élnek. És vannak, akik az alkotásba temetkeznek, hogy feldolgozzák a múltat és egy szebb jelent rajzolhassanak a jövő számára. Mert mindenki a maga módján dolgozza fel azt a fájdalmat, azt a terhet, amit az élet rászabott. És a feldolgozáshoz mindenkinek joga van. Joga van megélni és átélni a fájdalmat, az utat ítélkezés, bírálat és kritika nélkül. Így ha legközelebb úgy érzed, bírálnod kellene vagy irigyelni a másik életét, jusson eszedbe, valószínûleg nem akarod bejárni azt az utat, amit ők megtettek, miközben sziklaszilárdan állnak az élettel szemben. Az életért.
10. Nem könnyû dolog szembesülni a kudarccal. Akadnak emberek, akik elmenekülnek és belső védőbástyáik mögé rejtőznek előle; mások igyekeznek megfeledkezni róla, mintha meg sem történt volna; megint mások agresszíven tagadják, hogy ilyesmi megeshet velük, és a legundorítóbb fajta önáltatásba menekülnek. Csak kevesen vannak, akik valóban beismerik, ha valami nem sikerül nekik, és nem hárítják másra a felelősséget, hanem készek vállalni hibáik következményeit. Az ilyen ritka személyiségeket sokféle hajtóerő ösztönözheti; egyaránt megtalálhatóak közöttük az őszinteség talpig becsületes megszállottjai és a hidegvérû, minden erkölcsöt lenéző cinikusok. Általában ezen a ponton szokás megvonni a határvonalat a jó és a gonosz, e két, alapjában véve tartalmatlan morális kategória között; pedig az igazi mezsgye egészen máshol húzódik, és nem filozófia kérdése - a gyönge és az erős jellemû embereket választja el.