A színpadon csak néhány kék lámpa ég, De emlékszem rá mindig, ahogy a terembe lép, Igazi gyémánt ragyog rajta, kevés a karc, Elvakít a pillanat, s a szívembe mar hamar, Nézek rád, itt persze többen vannak így, Ahol te táncolsz, másnak ott ássák a sírt...

Kapcsolódó idézetek

1. Kislány, mindketten tudjuk, hogy a szívfájdalmak jönnek és mennek, és hogy milyen sebeket hagynak maguk után. Egyszer újra táncolni fogsz, és a fájdalom véget ér, időd sem lesz a gyászolásra. Kislány, mindketten sírunk, De a nap még mindig az égen van, és éppen feletted ragyog. Abba
2. Ülj ide mellém, kérlek! Nézzük, hogy táncol az élet! Ahogy járja a táncát, fel fog kérni engem és téged, És néha majd úgyis, párszor fáj minden csontod a tánctól, De ha másnap is járod, a sebed begyógyul, és akkor látsz jól. ByeAlex és a Slepp
3. Az embernek a színpadon magához kell térnie, fel kell élednie, és gondjait, bajait a színfalak mögött hagyni. Csak a jót szabad kivinni a közönségnek. Csepregi Éva
4. Elnézni a kályhában lángok táncát: azt mondják, mi is éppily virr- gonn- cakk leszünk az utolsó előtti pillanatban. Aztán fölkel a nap, kihuny a parázs, megy tovább minden nélkülünk. Szilágyi Domokos
5. Akik a színpadon fellépnek, azoknak angyali szívük van, mert azt akarják, hogy a közönség jól szórakozzon. Nem a saját hasznukat lesik, nincs bennük semmi más, csak az őszinte remény és a szándék, hogy boldoggá tegyék a közönséget. De sajnos aztán jönnek az "én sokkal jobb leszek nála!" helyzetek, és a szeretetet felváltja a gyûlölet.
6. Melletted millió ember nézi, hogy hova lép. Nagyon szépek, mégsem élnek. Vannak, de ez nem elég, Szívük mélyén sötétség van a szivárvány helyén. Te olyan más vagy: nagyon vártad, hogy jöjjön érted a fény.
7. Forog ez a tánc, éget a tûz, Csalogat engem és messze ûz, Hét a bánat és hét az öröm, Adj nekem egyet s én megköszönöm. Republic
8. Szívek, tilos a nagy világítás, S virág sincs annyi már, Elpazaroltuk régi ünnepen; Egy-egy szálat visz némán, könnyesen, Ki ma este a temetőbe` jár. Hiába, virág sincsen annyi már. Reményik Sándor
9. Mint ezüst gyík villan setét mohákon Alakod úgy illan át hûs szobámon, Hol ó csipkéktől bánatos az ablak, S hol szûk, kerek üvegkalitba zárva Réztrónusán gubbaszt a lámpám lángja, S rezzenve ijjedez, ha hívogatlak. Tóth Árpád
10. Megvakultam, mert csak Téged látlak. Egyedül táncolok. Azért imádkozom, hogy a szíved mást érezzen. Ahogyan az ajtód felé sétálok, lehajtom a fejem, mert nem tudok a szemedbe nézni. One Direction