Ugrás a tartalomra
A születés vihar, kavargó tornádó. A gyermek pedig hajótörést szenved, elsodorja, ellepi az érzések szökőárja, amit képtelen feldolgozni.
Kapcsolódó idézetek
-
Szinte lehetetlen elmagyarázni, milyen eltérő érzelmeket él át az ember egy szülés alatt. Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mintha a világ legmagasabb, leggyorsabb, legrémisztőbb és legizgalmasabb hullámvasútján ülnél.
-
Ha az embernek gyereke születik, az élete rögtön kettéválik előttére és utánára: búcsút kell intenie korábbi életének, a szeretet szétterül, és kiszámíthatatlan ereje már nem kizárólag egyetlen emberre irányul. (...) Ezek azok az évek, amikor a világ összezsugorodik, de közben végtelenül ki is tágul. Minden a gyerekek körül forog. A történelem nagy eseményei közé nem a piramisok építése tartozik, nem Napóleon diadalmenete vagy a brit birodalom terjeszkedése, hanem az első szó, az első felállási kísérlet, talán nincs is nagyszerûbb, mint látni, ahogy kibontakozik az élet.
Jón Kalman Stefánsson
-
Egy gyermek születése csoda. De ahogy a Biblia szavai is mondják, egy fájdalmas és veszélyes csoda.
-
A tízéves gyermek Portland szikláján szembeszállt mindennel. A szélviharral, mely elragadta a hajót, a mélységgel, mely megfosztotta a meneküléstől, a tátongó ûrrel, mely hátrálni késztette, a földdel, mely megtagadta tőle hajlékát, az éggel, mely elrejtette előle csillagait, a könyörtelen magánnyal, a bús sötéttel, a tengerrel, a mennyel, a végtelenség minden erőszakosságával s minden titokzatosságával.
Victor Hugo
-
A szülőség a szeretet és a rémület kaotikus keveréke.
Hayley Campbell
-
Képzeljen el egy olyan hajót, amely horgonyvesztetten sodródik a nyílt tengeren. Ki van szolgáltatva a szélnek és az áramlatoknak, nem képes megállni. Ha viharba kerül, a helyzet még rosszabb: az egyre erősödő és egyre nagyobb hullámok könnyen ijesztő, fenyegető, ismeretlen vidékekre sodorják. Ugyanígy vagyunk az érzelmi viharokkal: a szorongás hulláma gyorsan rémítő "helyekre" sodorhat minket - oda, ahol az anyagi csőd, a betegség, a magány, a kudarcok és a halál bekövetkezése teljesen nyilvánvalónak tûnik.
Szondy Máté
-
Együgyûen, mint
egy kislány. Mint egy vihar.
Mint egy "nem-tudom".
Fodor Ákos
-
Történt valami, mikor megszülettél. Olyan hangosan sírtál, hogy valami rendkívüli dolog esett meg velem: először éreztem fájdalmat valaki más helyett.
Fredrik Backman
-
Emberek csapdákban vergődnek,
feszül az indulat, a harag oly nagy.
Családok hullanak, süllyednek, fulladnak,
nem jön a mentőhajó, s a jéghegy túl nagy...
-
Az emlékek néha megmaradnak, csak az élet rohan tovább. Rohan, mint egy viharzó áradat, kegyetlenül magával sodorja a reményeket, az ifjúságot, a boldogságnak még az illúzióját is.