Ahogy az időn átrohantam Elkísértél ezer alakban Amikor majdnem magam maradtam Visszatértél ezer alakban.

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy volt, hogy egyszer még látlak, Árnyék vagy, úgy lépsz elém. Nézed csak, színes ruhában, Hogyan leszek az árnyékod én. Magashegyi Underground
2. Amikor elhagytalak ugyanolyan egyedül maradtam mint veled voltam de ez így most mennyivel igazabb. Tisza Kata
3. Félig én már át vagyok. Úgy nézz rám, ha elmegyek, Látsz-e újra engemet, Azt te már nem tudhatod. Nagy Endre
4. Szeress még! És ha elfogysz az ölelésben Halkan fojts meg a sötétben, Legyen végtelen nekem az éj... (...) Szeretni engem tudnál-e úgy, Ahogy egyszer én szerettem? Két karodban, nézd meg, mivé lettem! Road
5. Veled egy óra vagy egy perc, amennyire tellett, Visszaadta, amit tőlem sok hosszú év elvett. Emlékszem, ahogy megfogtad a kezem a fényben, Nélküled én csak egy árnyék lettem a sötétben.
6. Éltem, ahogy más, egyszerû napokon, Mentem, ahogy más, végtelen utakon. S közben valahol Végig hittem, ez a jó irány, Mert ott állsz majd egyszer egy őrült napon, És hogy rád vártam, tudni fogom.
7. Az úton ezerszer botlottam el, Soha senki nem segített fel. Tovább futni nem tudok, Érted jöttem, itt vagyok, Közelebb már nem jutok hozzád. Ismerős Arcok
8. Az járt a fejemben, mit éreznék, ha nem jönnél vissza többé. Éreztem, hiányozna valami az életemből. Talán idővel képes lennék pótolni, de sohasem tudnám maradéktanul helyettesíteni. Megpróbáltam rájönni, mi lehet ez, és mindig ugyanarra jutottam. Bárhonnan közelítettem is meg a dolgot, egyre csak ugyanazt a választ kaptam. (...) Te... csakis te. Nora Roberts
9. Mindennapi örömöm voltál, és mégis eltûntél az idő vadonjában. Szétfoszlottál a semmiben. Már nem tudom, hogyan és miért. Jelenj meg újra, teljes valóságodban. És bocsáss meg mindent. Nélküled a semmi vár reám. Az vár reám, hogy mint elanyátlanodott lélek éljek ebben a kietlen világban.
10. Mikor már csaknem elveszek: hiányod megfogalmaz. Két gyengeség beleremeg, kettejük mily hatalmas! Fodor Ákos