Amikor elhagytalak ugyanolyan egyedül maradtam mint veled voltam de ez így most mennyivel igazabb.

Kapcsolódó idézetek

1. Ma is nélküled lett este, pedig a reggel ezt még elképzelhetetlennek tartottam. Újra és újra egyedül maradok, és szembe kell néznem magammal segítség nélkül. Most ebben a pillanatban talán a magányom is csak arra ürügy, hogy rád gondolhassak. Szeretnélek látni - ennyi az egész. Néha ez is sok. Kozma Mária
2. Ha elhagysz, az olyan lesz nekem, mint a világ fény nélkül. Sötétben élnék. Nem akarlak elhagyni. Csak félek, hogy te hagysz el engem. E. L. James
3. Olyan lettem; mint akit elhagyott, aki még nem is szerette. Valami személyhez nem kötött szerelem fájhat. Világos esték, még alig ment el. Világos esték, és mégis elment. Világos esték, és hogyha elmegy, ki marad tőlem ilyen távol? Mert most a mások szeretete kell. Az én szeretetem sosem lehet elég megtartani magam. Lászlóffy Aladár
4. Amikor valaki otthagy minket, igazából akkor vesszük csak észre, hogy mennyire hiányzik.
5. Más egyedül lenni és egyedül maradni.
6. Ami lettünk volna, vagyok egymagam. Szavaimnak immár kettős súlya van. Szemeddel is nézem, amit láthatok. Veled járok, éppen hogy csak nem vagy ott.
7. Od`adtam néked mind a lelkem. (Van-e, van-e ily elhagyott?) Most itt ülök a lábaidnál, s már úgy érzem, nem is vagyok. Kosztolányi Dezső
8. Néha jó, néha rossz, néha nem. Néha nem foglalkoztat semmi sem. Végül minden végső helyére kerül, maradok - ott, ahol voltam - egyedül. Vad Fruttik
9. Igaz-e, hogy érezlek most is, Amikor messzire vagy tőlem? Mért hagytál el, hogyha kívánsz, Ha bennem lehetsz csak ünneplőben. József Attila
10. Csak akkor jössz rá, hogy boldog voltál, mikor szomorú vagy, Csak akkor gyûlölsz úton lenni, mikor hiányzik az otthonod, Csak akkor jössz rá, mennyire szereted, mikor már elengedted.