Ugrás a tartalomra
Ájultan és káprázón néztelek,
Arany, valóság, kóborlás, itthon
S láttam mindent,
Mitől borongtam s bolondultam titkon.
Kapcsolódó idézetek
-
Elkoptam. Nézz rám. Nézz felém,
Itt állok és nem is tudom,
Éltem delén, vagy estelén,
És azt hittem, hogy rádnyitok,
Te iszonyu, te nagy titok...
Tóth Árpád
-
Sebzett vagyok,
És könyörtelen,
A világ egyre csak
Pöröl velem.
De Te megláttad,
Hogy kábultan
Bámultalak,
És felragyogott a Nap.
Ákos
-
Ezelőtt bús szívem hervadni indúla,
Titkos óhajtással gyakorta jajdúla;
De mihelyt láttalak, csuda, mint újúla,
Minden akkori búm örömre fordúla.
Gyöngyösi István
-
Hozzám hajoltál s forgószél
tört rám és forgatott vakon,
hozzám simultál és a szél
szédülten elült vállamon,
s amikor összeért a szánk
hogy villám ért-e? vagy parázs?
megbénult minden gyors tagom,
s a szívem haldokló parázs...
Hajnal Anna
-
Utat tör magának minden szorongásom,
Az összes lenyelt könnyem, az összes csalódásom.
Vad Fruttik
-
Láttam a holdat, a napot az égen,
Láttam a könnyeket az Õ szemében,
Láttam az arcát, ahogyan elrohant,
Lassan megértettem miért boldogtalan.
Edda
-
Ha látnád, milyen elárvult vagyok.
Egy könny tûnődik bennem hajnal óta.
-
Gondtól borítottan
Virrasztok egymagamban
Szomorú éjjelen -
Szívem sajdul, kiárad:
Óh, irgalom, bocsánat,
Uram, nekem!
Endrődi Sándor
-
Most már járom kálváriámat,
Volt arcok utánam köszönnek
S vén szívemre, míg botorkálok,
Kegyetlenül, gúnyosan jönnek
Új szerelmek s még fájóbb könnyek.
Ady Endre
-
Voltam már néhányszor úgy, hogy felolvadt és kiáradt a szívem, forró szeretet töltött el és fájdalmas vágy, hogy elmondjak magamról mindent barátnak, szeretőnek: odaadjam magam, maradék nélkül, hogy megszeressenek, megsajnáljanak - látod, ez vagyok. Ilyenkor kutattam magamban, megindultan, alázatosan, tisztán.
Karinthy Frigyes