Álmokkal töltött lufi zsinórja kérget vág tenyerembe.

Kapcsolódó idézetek

1. Ellenfele vagyok magamnak és testvére ellenségeimnek az elítéltnek segítem vonszolni keresztjét közben egy mély álom vizén ringat a szél s csukott szám a Te csókod ízét őrzi. Kassák Lajos
2. Ûzött ma hozzád a vágyam, légy ringató puha ágyam, lényeged titkára szomjazok! Nyírfaág karokkal fonom át pillanatunk gyönyörét, s lankadó tüzébe hamvadok...
3. Érted haragszom én, nem ellened, nosza szorítsd meg a kezem, mellyel magosra tartalak álmaimban, erősítsen az én haragom, dehogy is bántson, kedves. József Attila
4. Mikor már nagyon nem bírom nélküled felveszem elárvult kesztyûdet és csüggő szárnyaiba ujjaid nyomába préselem egy ölelésre nyirkos kezem. Pethes Mária
5. Az álmaimból és reményeimből szines, süppedő szőnyeget fonok. (...) Ha elkészül a ritkamívû szőnyeg, nagyboldogan terítem majd eléd: menj végig rajta s érezd meg a lelkem különös, vágyó, rezgő ütemét... Somlyó Zoltán
6. Kristályos levegő-ár füröszti álom-tested s felém sodorja lassan, míg átkarolhatom. Ahogy fenyőfák tartják ágaikkal a csendet, köd-alakod köré úgy fonódna most karom.
7. Balga kezem utánad nyúl a sötétben s a fényben lehunyom szemem hogy ne lássalak. Kassák Lajos
8. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ, S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hûs tenyeredben. Radnóti Miklós
9. Bejáratos hozzám az álom ingujját felgyûrve nagytakarításba kezd a tudat kábán beereszti. Katarina Mazetti
10. Néha fáradt, de még remél, Bőrig ázva is célba ér, Hisz az ember képes a többezer éves kérgekkel tenyerén, Legyek bátor, legyek szép, ki vigyáz rád, s örökké él, Mi túljárunk majd a halál eszén. Alvin és a mókusok