Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Amikor vége az utolsó dalnak is, És a varázslat szétfoszlott már, Mi lesz veled? Egyedül hagy a zajos tömeg, Sebzett vagy, és te sem tudod, hol a helyed.

Balázs Fecó
☀️ Nyár 💑 Kapcsolatok
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Úgy megyek majd, ahogy el kell menni, Hogy ne sirasson, vágyjon vissza senki. Halk pendülés, utolsó dal - és vége. Egy lélek elköltözött a mesébe.
  2. Zengjük el hát utolsó dalunkat és váljunk el! Feledd el az éjt, ha már elmúlt az éjszaka! Kit igyekszem ölelő karjaimba zárni? Álmokat sohasem lehet fogságban tartani! Mohó kezeim az ürességet szorítják szívemre és ez megsebzi keblemet! Rabindranath Tagore
  3. A torkom összeszorul, Járni alig bírok, Az útra napfény borul, Ha rád gondolok, sírok. Nincs már miben hinnem, Ráuntam a tájra, Nekem senkim sincsen, Most látsz utoljára. Vad Fruttik
  4. Ha nincs hely leülni a tüzednél, Ha szeretsz, de inkább nem üzennél, Ha adsz még, de nem érzed magad jól, Ha nem hiszed, hogy a dal néha rólad szól, Ha a visszhangot nem hallom sehol, Ha a kérdésre senki nem válaszol, Ha a lámpák fényében megfagyok, Tudni fogom, hogy fölösleges vagyok. Ismerős Arcok
  5. Bál volt itt, most véget ér, A szobában ülők arca csupa dér, Járkál csak, ki tudja, mit ítél A viharvert szíveken a szél.
  6. Elszorul a szívem, A mikor azt látom, Hogy az, ki olyan volt, Mint egy tündérálom, Elfonnyad, megfakul Mint a letört rózsa, A szirmait elhullatja. Szerteszéjjel szórja! Ambrozovics Dezső
  7. Vége lesz úgyis a sötétnek, És a kártyavárak is ledőlnek, Az a hang, az a dal, ami igazi volt, Csak az marad meg, a többi nem szólt. Zanzibár
  8. Félig én már át vagyok. Úgy nézz rám, ha elmegyek, Látsz-e újra engemet, Azt te már nem tudhatod. Nagy Endre
  9. Miféle világ ez körülöttem, S hová lettek az álmaim? Nem maradt semmim, Te vagy talán az egyetlen. Ismerős Arcok
  10. Csak elmúlás, és kész, a dalnak vége szakad, De annak rosszabb, aki megy, vagy annak, aki marad? Mert elmenni látnak, így övék a bánat, Értetlenül állnak, az emlékek fájnak, Csak vágynak utánad, mindenük a gyász, Közben azt se tudják, valójában merre jársz. Később jónak öltözve az idő lép közbe, Hogy a bánatot az elmúló napokhoz kötözze, S ha a feledés gyomja a sírodra nő, Nem utal rád más, csak egy megkopott kő. Sub Bass Monster
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat