Az Alzheimer diagnosztizálása (...) előtt te magad voltál a gátja, hogy megéld a pillanatot. Utána a betegség volt az akadálya, hogy értelmet nyerjenek a pillanatok. De nekem egészségesen is csak annyi jut, hogy futok a pillanatok után.

Kapcsolódó idézetek

1. Az Alzheimer a múlt betegsége. A feldolgozatlan múlt betegsége. A gyorsan megélt múlté. A lezáratlan múlté. És micsoda paradoxon, hogy az Alzheimer a jelenből öli meg a múltat! Teszi feleslegessé a jövőt. Az Alzheimer a széteső múlt a jelenben. Légrádi Gergely
2. Hosszú ideig úgy tûnt számomra, hogy az élet most fog kezdődni - az igazi élet. De mindig volt valami akadály az utamban, valami, amin előbb túl kellett jutnom, valami befejezetlen ügy, letöltendő idő, valami, amiért vagy amivel még tartoztam. Aztán kezdődhet az élet. Aztán végre rájöttem, hogy ezek az akadályok maga az életem.
3. Az én betegségem mindig afféle kegyelmi állapot. Olyan, mint egy hosszú utazás sok országban. Az utazás nagyon fontos, mert anélkül nincs módunk az összehasonlításra. Én higgadtabban tértem vissza a mindennapi életbe, mint ahogy eltûntem, mert azelőtt állandóan arra törekedtem, hogy megnyerjem a marathoni futás minden szakaszát. Ma már tudom, hogy ha nem is vagyok minden részben az első, a végén akkor is nyerhetek. Latinovits Zoltán
4. Ha beteg vagy, úgy érzed, elvesztetted az irányítást az életed felett. Amikor futsz, akkor egy kicsit újra érezheted az erődet. Marijke ten Cate
5. Ahogyan a régi vicc mondja, maga az élet is egy végzetes betegség. Az Alzheimer-kór ugyanakkor rosszabb a végzetesnél: mielőtt eljön a rémisztő vég, a betegség hosszú évek, néha évtizedek során megfosztja a beteget emberi méltóságától, és hatalmas terhet ró a hozzátartozókra. A beteg lassan mindent elveszít: emlékezési, gondolkodási, valamint az önálló és teljes életre való képességét, rémisztő és vigasztalan mélységbe zuhan, ahonnan már nem ismeri fel szeretteit, múltját, a világból semmit, végül önmagát sem.
6. Olyan könnyen mondjuk ki: ha lebénulok, vagy ha rosszabbodik az állapotom, akkor már nem akarok többé élni, de legtöbbször egészségesen húzzuk meg ezt a határt. (...) Csak akkor láthatjuk, meddig szeretnénk elmenni, amikor megtörténik velünk az, amitől előtte annyira féltünk. Ha pedig végül eljön az idő, akkor ez a határ kitolódik.
7. A korlátolt gondolkodás egy betegség. Nyitott elmével kell élned, különben az élet csak elhalad melletted. Megfigyelő leszel, nem pedig résztvevő. Danny Wallace
8. Futok, mert futhatok, mert muszáj. Mert szeretném látni, meddig juthatok, mielőtt meg kell állnom. Libba Bray
9. Egyfolytában megyek tovább és tovább, hogy megtanuljam a saját testi és a szellemi korlátaimat. Ez nekem az élet útja. Ayrton Senna
10. Gyakran kerültem veszélyes helyzetekbe, amikor erőt vett rajtam a félelem, de ez sosem bénított le, inkább ösztönzően hatott rám, hogy legyőzzem az utamba került akadályokat. Nem voltak rendkívüli adottságaim, de volt elegendő erőm, eltökéltségem és kitartásom, hogy szembenézzek a kihívásokkal, és az esetek többségében sikerült is megfelelnem nekik. Edmund Hillary