Az antidepresszánsokat úgy találták ki, hogy levágják az érzelmek csúcsát és mélyét, így aki használja ezeket a szereket, nem lesz olyan szomorú, mint korábban, de olyan boldog sem. (...) Hanem... kiegyenlítődik. Az ember azt hinné, hogy az antidepresszánst használó pácienseknek leginkább a csúcsok hiányoznak, ugye? De épp fordítva van. A többség azért akarja abbahagyni a gyógyszerezést, hogy újra sírni tudjon.

Kapcsolódó idézetek

1. Antidepresszánsok?! Remek megoldás a problémákra! Bár, egyszerûbb lenne beszélgetni róluk. Csabai Márk
2. Ha valaki depressziós, megfelelő gyógyszerekkel és pszichoterápiával könnyen meg lehet gyógyítani. Bármennyire gyógyszerellenes is a világ, sokszor ez a legjobb segítség. Nem a gyógyszer fogja megoldani az életét, de a képességét visszakapja, hogy saját maga kijöjjön a zsákutcából és elinduljon egy másik irányba. Amikor pedig már tünetmentes, azaz nincsenek jelen a depresszió tünetei, magától is visszatér a jobb jövőbe vetett hite.
3. Jól akarjuk érezni magunkat, hosszabb, boldogabb életre vágyunk - ezért is fordulunk orvoshoz. Tőle pedig kezelést várunk. Csakhogy a túlterhelt orvos és a túlzott elvárásokkal érkező beteg találkozója általában valamilyen gyógyszer felírásával ér véget, jóllehet az sokszor hatástalan. Julian Sheather
4. A depresszióval az a nagy probléma, hogy megakadályozza, hogy a beteg "normálisan" gondolkodjon és viselkedjen. A depressziós ember nem úgy gondolkodik, mint aki nem érintett. Ahogy a fuldokló ember sem lélegzik ugyanúgy, mint az, aki nem merült a víz alá.
5. Rengeteg páciensemnél megfigyeltem: gyógyszereket szednek, olyat, amit orvos ír fel, és olyat is, ami vény nélkül kapható, ezzel próbálják enyhíteni azokat a tüneteket, amelyeket ők maguk okoznak azzal, hogy a testük alapvető szükségleteiről sem gondoskodnak, közben pedig az egészet valamilyen mentális betegség rovására írják, ami ugyebár feljogosítja őket arra, hogy még több gyógyszert szedjenek. Így lesz a méregből vitamin. Anna Lembke
6. Egy tabletta lenyelésével enyhíthetjük a fájdalmat, de megfosztjuk magunkat attól a tapasztalattól, ami pedig okulásunkra szolgálna. A gyász segíthet megismerni saját szükségleteinket és kapcsolatainkat, megmutathatja, mi az, ami érték az életünkben. Érzelmeinknek céljai vannak, ám a gyógyszerezéssel ezeket az érzelmeket kóros, biokémiai kezelést igénylő agytevékenységnek állítjuk be. Nem érző lényként tekintünk saját magunkra, hanem meghibásodott gépként, amit meg kell javítani. Julian Sheather
7. A pozitív érzelmek jobban gyógyítanak, mint bármilyen csodacseppek. (...) Bebizonyosodott, hogy a betegségek mögött szellemi erő is van: gyûlölet, harag, keserûség. Betegek, mert hiányzik belőlük a derû és a szeretet gyógyító ereje. Gyökössy Endre
8. Hullottak a könnyeim, és vele szívemről a kövek. A "mi lesz most" félelmetes fekete fellege egy leheletnyivel feljebb emelkedett. A szívet kiszaggató fájásba belövellt az öröm és a megkönnyebbülés. Olyan volt ez, mint mikor a kínok közt vergődő beteg fájdalomcsillapítót kap, és amint a szer bejut a vénába, már érzi, ahogy csökken a szenvedése. Tudja ő, hogy beteg, hogy csak időleges a megkönnyebbülés, mégis elönti a boldogság attól, hogy ott, abban a pillanatban nem fáj annyira.
9. Én mindig nagyon meglepődök azon, hogy az emberek, akik azért jönnek hozzám, mert nem érzik jól magukat, azt hiszik, a terápia végén jobban lesznek. Nem tudják, hogy tulajdonképpen csak egy dolog történik a terápiában: megnő a kapacitásuk a szenvedésre. Vagyis a végén már nem ijednek meg attól a szenvedéstől, ami együtt jár az élettel. Feldmár András
10. A ránk mért élet nehéz, túl sok fájdalmat, csalódást és megoldhatatlan feladatot hoz magával. Hogy mindezt elviselhessük, nem nélkülözhetjük a csillapítószereket. (...) Talán háromféle ilyen szer van: nagymérvû kikapcsolódások, melyek nyomorunkat alacsonyra értékelik, pótkielégülések, melyek csökkentik, kábítószerek, melyek érzéketlenné tesznek iránta. Valamelyik ezek közül elengedhetetlen. Sigmund Freud