Az atom a modern fizika alapvető szerkezeti egysége - egyszersmind az anyag és az energia feletti uralom majdani megszerzésének lehetősége. A gén a modern biológia alapvető szerkezeti egysége - valamint a szervezetünk és sorsunk feletti uralom majdani birtoklásának ígérete.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi test nagyobb, mint amilyennek látszik. A tudományban és a technológiában történt haladás megmutatta, hogy testünk tulajdonképpen önmagában egy világegyetem. Mindnyájan durván száztrillió sejtből állunk, és mindegyik sejtben durván ugyanannyi atom található. Az nagyon sok különálló komponens. Csak az agyunkban százmilliárd agysejt van, plusz-mínusz pár milliárd. Többnyire mégsem érezzük a fizikai énünk szinte végtelen természetét. Úgy egyszerûsítjük a dolgot, hogy nagyobb blokkokban gondolunk magunkra. Kar, láb, lábfej, kéz, törzs, fej. Hús, csont. Matt Haig
2. A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
3. Az evolúció alapelve egy rendkívül egyszerû körkörös logikán alapul: aki hatékonyabban képes a génvariánsait a következő generációba juttatni, annak génvariánsai nagyobb arányban lesznek képviselve a következő nemzedékben. A test a gének célba juttatására szolgáló gépezet. Boldogkői Zsolt
4. Az egészség sok szempontból örökségnek tekinthető. Alapját az képezi, hogy szerveid hogyan fejlődtek az anyaméhben. Ami a genomot illeti, ez egyrészt a szülői gének kombinációja, másrészt pedig a magzati élet folyamán bekövetkezett módosulások összege, amelyek különböző környezeti hatásokból erednek, és amelyek befolyásolják a gének kifejeződését.
5. Mikor azt mondjuk, hogy mi is atomokból állunk, nem azt értjük alatta, hogy pusztán egy halom atom vagyunk, mivel az atomoknak egy olyan elrendezése, amelyben nincsen ismétlődés, nagyon is rendelkezhet olyan tulajdonságokkal, amelyeket Önök a tükörben láthatnak. Richard Feynman
6. Lehetséges biztos tudással rendelkezni olyan dolgokról, mint atomok, ûrutazás és gének, de nem létezik biztos tudás arról, hogy hogyan kellene élniük az embereknek. Egyszerûen nem áll rendelkezésre, s ezért nincs a birtokunkban.
7. Azok vagyunk, amikké a génjeink tesznek. Azokkal a képességekkel rendelkezünk, amelyekkel a génjeink felruháznak. Ezzel indulunk az életbe. Orson Scott Card
8. Az örökkévalóság végtelenségében az atomok, melyek egy ideig testünk részét alkották, újra felhasználódnak, és más életekbe ágyazódnak be a Földön, vagy esetleg az elkövetkező galaxisok más bolygóin. Úgyhogy az egész világegyetemben szétszóratva reinkarnálódunk. Kim Stanley Robinson
9. Csak hogyha megkérdeznéd egy biológustól, hogy mi az élet, valami ilyesmit válaszolna neked: az élet szénatomokra épülő bonyolult folyamatok összessége. Figyelem! Még a leglíraibb lelkû biológus is elismerné azonban, hogy ennek a definíciónak a kulcsa nem a szénatom, hanem a bonyolult folyamatok. Jose Rodrigues dos Santos
10. Nincsenek egyedülálló gének; a gének sokasága létezik, és viselkedésük attól függ, hogy mi történik a testben. Másképp mûködnek az egyik emberben, mint a másikban. A gének a genetikai demokrácia tagjai.