Az ember apaként szeretné gyermekét önmaga folytatásaként látni. Derûlátás, sőt rejtélyes büszkeség szállja meg, egészen addig, amíg meg nem érti, hogy a gyerek tőle független, különálló lény. Bármennyire szeretnéd, hogy a te lábnyomodba lépjen, hiába töröd magad, sőt kényszeríted rá, végül mégis a maga útját járja.

Kapcsolódó idézetek

1. Apaként természetesen azt kívánom, hogy a gyermekeim jól érezzék magukat, megtalálják saját helyüket a világban, és útjukat, melyen nyugodt lélekkel járhatnak. (...) Az efféle saját hely megtalálása azonban nem elegendő, gondoskodni is kell róla és fenntartani, ez pedig felelősséget igényel.
2. Az ember vagy hősies öntudattal bizonygatja saját egyediségét, vagy egy felsőbbrendû hatalommal való egyesülésben keres menedéket: azaz kiemelkedik vagy elmerül, elkülönül vagy betagozódik. Az ember vagy saját anyjává és apjává válik, vagy örök gyerek marad. Irvin David Yalom
3. Saját magadnak kell megtalálnod az utat és a boldogságot, és nekem apaként az a feladatom, hogy örüljek, ha végül megtalálod.
4. Szülővé válni az élet legnagyobb kalandja! A gyermek lehetőséget ad a szülőnek a saját felnőtt énje kibontakoztatására, a megszerzett élettapasztalatok átadására és arra, hogy úgy érezze, valami marad belőle ezen a világon. Hagy nyomot maga után.
5. A fiúknak lehetetlenség megérteni, az apák pedig szégyellik bevallani: igazából nem azt akarjuk, hogy a gyermekünk az álmait kövesse, vagy a nyomdokainkba lépjen. Mi akarunk a nyomdokaikba lépni, amikor a mi álmainkat követik. Fredrik Backman
6. Nem csak a szélsőségesen nárcisztikus szülők élhetnek meg irigységet a gyerekükkel szemben. (...) A férfi gyermeke születése után rémülten érzékeli, hogy partnere figyelme elterelődött róla, és a csecsemő felé fordult. Ez egy teljesen normális, átmeneti jelenség, ám ha az apa személyisége nem elég érett, és nem érti igazán, hogy ez az időszak miről szól, akkor úgy érezheti, "kiütötték a nyeregből". Ez nemritkán hosszabb távon is rivalizáló viszonyt alakíthat ki a gyerekével, mert a féltékenysége valamiféle általános ellenérzésbe és irigységbe fordul. Az ilyen apa (aki gyakran saját magának sem ismeri be valódi indítékait) azt érzékelteti, hogy a gyerek egy kicsit defektes, nem elég ügyes, nem elég vagány, nem elég "fiús". Úgy tesz, mintha azért piszkálná, gyötörné folyton, hogy az "életre nevelje", és egy karakán, férfias férfi váljék belőle, valójában azonban azt kívánja bebizonyítani, hogy egy kis életképtelen szerencsétlen, míg ő, a papa király.
7. Lesznek napok, mikor olyan döntésekre kényszerültök, melyek a szeretteitek életére is hatással lesznek, és örökre megváltoztatnak benneteket. Ha elértek egy bizonyos kort, rájöttök, hogy férfinak lenni nem tiszteletet és erőt jelent, hanem hogy tudatában vagyunk a tetteinknek. A gyermek magával és saját, önző szükségleteivel törődik. A férfi kitekint, és mások igényei szerint cselekszik.
8. Egy apának mindig a gyereke mellett a helye, minden nap, bármi áron, hogy érezze a szeretetet, a biztonságot. Egy gyerek bármikor számíthat az apjára, akitől tanácsot kérhet, ha útmutatásra, bátorításra van szüksége.
9. Valójában két oka van, hogy az ember gyermeket hoz a világra és nevel: egyrészt mindez logikus következménye két ember tartós kapcsolatának; másrészt, mélyen belül, mindenkiben ott rejtőzik a vágy, hogy létrehozza saját "miniatûr" képmását. Mintha annyira különlegesek lennénk, hogy már szinte felfoghatatlan, hogy a világ hogy bírja ki, hogy csupán egyetlen legyen belőlünk. (...) A szülők többsége nem egyszerûen önmagát akarja viszontlátni a gyermekében, hanem önmaga sokkal jobb kiadását. Nicholas Sparks
10. Apának lenni olyan állítás, amelynek lépten-nyomon meg kell erősítenie önmagát. Günter Grass