Az okostelefon megjelenéséig nem lehetett egykönnyen kideríteni, hogy miből maradunk ki. Amikor elindultunk otthonról (és magunk mögött hagytuk a vezetékes telefont) egy bulira, nem tudhattuk, hogy egy másik buli is zajlik éppen, ahol talán jobban szórakoznánk. Akárhogy is éreztük magunkat, abban az egy buliban voltunk.

Kapcsolódó idézetek

1. Ma, amikor az okostelefon alig egy évtizede lépett be az életünkbe, egyre gyanúsabb, hogy nem csak pozitív hatással bír. Úgy érezzük, sok a dolgunk, mégsem vagyunk hatékonyak. Bármikor elérhetünk bárkit, mégis magányosak vagyunk. A technológia egyrészt felszabadít, másrészt viszont magához is köt - és minél erősebb a függés, annál inkább el kell gondolkodnunk, hogy tulajdonképpen ki a főnök.
2. Bárhol is vagyunk, az okostelefon lehetőséget ad arra, hogy folyamatosan kapcsolatban legyünk az ismerőseinkkel. Ez enyhíthet a magányon és a társadalmi elszigeteltségen, és megfelelő használata produktivitásunkat is növelheti. De mindez stressz forrásává is válhat: mindig benne lenni valamiben, és soha nem érni a végére.
3. Rengeteg dolog miatt szerethetjük a telefonunkat. Fényképezni lehet vele. Zenelejátszásra is alkalmas. Segít kapcsolatot tartani a családdal és a barátokkal, és segítségével a legostobább kérdésünkre is megtaláljuk a választ. Megmutatja a forgalmat és az időjárást; benne van a naptárunk és minden ismerősünk telefonszáma. Az okostelefon fantasztikus eszköz. Csak éppen az okostelefonok miatt mi magunk is eszközként viselkedünk.
4. Kinek mi köze a magánéletünkhöz? Annak idején egy telefonbeszélgetés úgy kezdődött, hogy hogy vagy, manapság viszont arról faggatnak, hogy hol vagy. (...) Miért kéne bárkivel is tudatnom, hogy merre járok? Miért? És egyáltalán miért érdekli másokat, hogy hol vagyok? A rohadt telefonok miatt kifordulunk önmagunkból. Szép lassan eltüntetik a privát szféránkat, és mi nem teszünk ellene semmit, szinte tudomást se veszünk róla!
5. Ha szeretnénk feltalálni egy olyan eszközt, amely átprogramozza az elménket, ha szeretnénk létrehozni egy olyan társadalmat, amelynek tagjai folyamatosan figyelmetlenek, elszigeteltek és kimerültek, ha szeretnénk rontani a memóriánkat, kárt tenni a koncentrálással és az elmélyült gondolkodással összefüggő képességünkben, ha szeretnénk visszaszorítani az empátiát, mindenkit visszabújtatni a csigaházába és átalakítani a társas illemszabályokat, valószínûleg az okostelefon lenne a megoldás.
6. Ha törlöd a közösségi média alkalmazásait a telefonodról, valószínûleg lemaradsz néhány bejegyzésről. De ne azzal foglalkozz, hogy miről maradhatsz le, ha csökkented a közösségi médiával töltött időt, hanem azzal, hogy miről maradsz le biztosan, amikor a közösségi médiával töltöd az idődet - tulajdonképpen az életed többi részéről. Más szóval valószínûleg jól is jársz, ha kimaradsz abból, ami csak a telefonon zajlik.
7. Csöng a telefonod. Ping! Sms-t kaptál. Píng! Új e-mailed érkezett. Rögtön elvonja a figyelmed. Vajon ki írta, és mi van benne? Fölveszed a telefont, és amikor véget ért a beszélgetés, megnyitod az üzenetet is. És akkor már körülnézel a Facebookon és az Instán is. Tudod, hányszor pillantasz a telefonodra, és hányszor csekkolod a közösségi médiát? Régen ledőltél a kanapéra a kezedben egy könyvvel, és várva várt levelek hullottak a lábtörlődre. Felhívtál valakit, kicsöngött a lakásán, és reménykedtél benne, hogy felveszi. Most információáradatban élünk. A telefonunkon keresztül napi 24 órában rá vagyunk kötve az internetre. Sokkal több információ jut el hozzánk, mint mondjuk tizenöt évvel ezelőtt. Még a semmittevés sem megy, ha a közelben van az okostelefon. Folyamatos a kényszer, hogy megnézzük, miről maradtunk le.
8. Ha leszakadsz a telefonodról, attól - nincs mit szépíteni - jobban érzed magad. A többi olyan unalmas javaslathoz hasonlóan, mint hogy "végezz egy rövid meditációs gyakorlatot" vagy "sétálj egy kicsit", ha kilépsz a képernyő bûvöletéből, az igenis segít jelen lenni a világban. Caitlin Doughty
9. Klassz, ha eltávolodunk attól, hogy belebújunk a telónkba, és csak ott történik minden. Valójában nem állunk távol attól, hogy az egész életünket le tudjuk élni úgy, hogy a telefonunkat a szemünk elé celluxozzuk és úgy csinálunk mindent.
10. Az ember hiába megy haza, hiába csukja magára az ajtót, az okostelefonjával együtt a külvilágot is viszi magával mindenhova. Janecskó Kata