Az üres materializmus természetesen annak kijelentéséből áll, hogy minden anyagi. Beleérve a szociokulturális dolgokat, s ezzel el is van a dolog intézve. Rendben is lenne; amíg azonban nem kezdünk el töprengeni ezen dolgok anyagi létéről, amíg ok-okozat viszonyokat tételezünk fel közöttük anélkül, hogy akár elképzelni is megpróbálnánk, milyen anyagi folyamatok képesek ezeket a viszonyokat létrehozni, pusztán szavakban áldozunk a materializmusnak.

Kapcsolódó idézetek

1. A materialista a világ felszínén él, ezért csak felületesen szabad gondolkoznia. A mélyben vannak azok a kérdések, amelyeket nem szabad föltennie: honnan származik az anyag és mi lesz vele... Ezért kényszerül arra, hogy az anyag örökkévalóságában higgyen. A materialisták "vallása" az a hit, hogy nem hisznek. Ez az istenhittel ellentétben vak hit. Ha a materialista gondolna a Kezdetre és Végre, látni kellene, hogy Semmi nem képzelhető el, sem a Kezdet előtt, sem a Vég után, ezért jól kellene ismernie, hogy a materializmus sem anyagi, hanem szellemi valóság.
2. Ez a filozófia csak az anyag létezését fogadja el, az embert különböző anyagok puszta keverékének tekinti. Azt állítja róla, hogy nem több, mint egyfajta állat, és létezésének egyetlen célja pedig a "küzdelem". Ez a materializmus.
3. Szó szerinti hitetlenség nem létezik: mindenki hisz valamiben, hit nélkül egyszerûen nem lehet élni. Így a materialistáknak is vannak hiteik, csak ezek nem az Univerzumon kívül feltételezett másvilágra irányulnak, hanem földi életünknek olyan végső kérdéseire, amelyeket a tudomány jelenleg még nem vagy maradéktalanul nem - esetleg sohasem - tud megválaszolni.
4. Ha elismerjük, hogy a természetben objektív törvényszerûség uralkodik, s hogy a természet objektív törvényszerûsége megközelíthető hûséggel visszatükröződik az ember fejében, akkor ez materializmus. Vlagyimir Iljics Lenin
5. Amikor anyagra gondolunk, főként a szervetlen anyagot értjük rajta, azaz valamilyen tehetetlen és meglehetősen terméketlen dolgot képzelünk el. Beleesünk abba a csapdába, hogy igencsak elbizakodottan úgy tekintünk magunkra, mintha mi valami olyan anyagból állnánk, aminek semmi köze sincs a közönséges anyaghoz, és egy egészen másfajta, sokkal "nemesebb", "lélekkel megáldott" matériából lennénk. Guido Tonelli
6. A (...) materialista fölfogásban a személyes kapcsolatok nagyon elszegényednek. Elsősorban a nő, a gyermek, a beteg vagy szenvedő és az öreg ember látja ennek kárát. A személyi méltóság - azaz a tisztelet, az ingyenesség és a szolgálat - helyébe a hatékonyság, a szerepvállalás és a hasznosság lép: a másikat nem a léte miatt értékelik, hanem amiatt, amit "birtokol, csinál és létrehoz". S ez nem más, mint az erősebb felsőbbsége a gyöngébb fölött. II. János Pál
7. Az anyag nem létezik. Az anyagi világ csak a szellem terméke, a szellem pedig, a szellem az életerő, amely néha ideiglenesen anyagi alakot ölt, érted, csak magára ölti. Minden körülöttünk csak tünemény.
8. A hiány a sosem elég állapota. (...) Egy olyan kultúrában, amelyben minden arról szól, hogy mi minden hiányzik az életünkből, a hiány burjánzásnak indul. Biztonság, szeretet, pénz vagy energia - mintha mindenből több kellene. Mértéktelenül pazaroljuk az időt, hogy számon tartsuk, mennyink van, mennyit akarunk még, és hogy a többieknek mi mindene van, mi mindenre vágynak. Brené Brown
9. Az ember mindig csak olyan dolgokról beszél, amelyek nem képezik az élete részét. (...) Valójában a beszéd által kompenzáljuk azokat a dolgokat, amelyeket nem élünk meg. Osho
10. Azt vetik szemünkre, hogy a materializmus puszta géppé alacsonyítja az embert; s ezt megszégyenítőnek tartják az egész emberiségre nézve. De vajon megtisztelőbb-e az emberiség számára, ha azt mondjuk, hogy az ember egy olyan szellem, egy olyan nem tudni, micsoda titkos indítékai nyomán cselekszik, amely érthetetlen módon irányítja? Jean Meslier