Bármely új technológiával, új eljárással, új felfedezés gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerül olykor az az igény, hogy a kockázatot, a veszélyt nullára csökkentsék. Ez nem lehetséges és soha nem is volt az. Ezzel a logikával az elektromosság bármilyen alkalmazása betiltható volna, hiszen nem kerülhető el, hogy áramütéstől meghaljanak emberek. Ugyanígy természetesen be kellett volna tiltani az autót, a repülőgépet, de még a csónakázást is.

Kapcsolódó idézetek

1. Nyilván nem lehet úgy leélni egy életet, hogy mindenben a rák veszélyét, lehetőségét látjuk, mert akkor meg lehetne bolondulni, és vélhetően ez a dolog soha nem egytényezős, de mégis azt gondolnám jó alapelvnek, hogy amit lehet, iktassunk ki, csökkentsük a kockázatokat.
2. A tudomány történetét ismerve, nem (...) létezhet tökéletes biztosíték, amely a visszaélést megakadályozza. Hiszen minden technika tökéletesen semleges, de mindegyiknek ugyanazt a célt tudtuk adni: a halált. Stanislaw Lem
3. Sokunk naiv álma az, hogy a technológia mindig a jó erőket szolgálja majd. Ne álljunk meg, folytassuk, amilyen gyorsan csak lehet, ne figyeljünk oda következményekre. Ez nem választási lehetőség. Meg tudjuk csinálni. Ha megvan, el kell fogadnunk néhány kellemetlen velejáróját is, és mintegy önmagunkkal kell fegyverkezési versenybe szállni: ha akarjuk a hatalmat, korlátoznunk kell, és jobb, ha kitaláljuk, hogyan korlátozhatjuk. Chris Anderson
4. A technológiák a szó hétköznapi értelmében is cserben hagyhatnak minket, amikor egyszerûen nem mûködnek: a motor nem indul be, vagy a híd összedől. De tágabb értelemben is megtehetik. Amennyiben a technológia lerontja az emberek életminőségét, vagy irányíthatatlanná változtatja a társadalmainkat azáltal, hogy hatalmat biztosít sokféle, ám egyként rosszindulatú (vagy akaratlanul is veszélyes) erőnek, szóval ha mindent egybevetve a technológia károsnak bizonyul, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy egy másik, mélyebb értelemben vall kudarcot, amikor nem képes beteljesíteni a saját ígéreteit. A kudarc ebben az értelemben nem a technológia óhatatlan velejárója; inkább a környezet tehet róla, amelyben megjelenik; a felelős a kormányzati forma lesz, amelynek a hatáskörébe tartozik, illetve a különféle hatalmi hálózatok és ezek technológiahasználati gyakorlata. Mustafa Suleyman
5. Nem lep meg, hogy több millió értelmes ember nehezen tud megbékélni azzal az elképzeléssel, hogy több száz kilométeres sebességgel utazzon magasan a föld felett, egy túlnyomásos csőben, ami több száz tonnát nyom. Ez a tevékenység nem természetes az emberek számára, és bár a fizika törvényeit nem szegi meg, a józan ész törvényeit igen. A technika vívmánya, hogy mindez lehetséges, és bár repülőgéppel utazni statisztikailag nem veszélyes, más kérdés, hogy mennyire tûnik ez természetesnek.
6. Egy technológiát nem lehet betiltással megállítani, csak úgy, hogy feltalálunk egy jobb alternatívát, vagy elérjük, hogy ne legyen szükség a használatára.
7. Ha a technológiára gondolunk, és hogy elemi veszélyt jelent: ez elég nagy kijelentés, és akkor könnyû azt gondolni, "Oké, itt a telefon a kezemben, görgetek, kattintok, használom. Hol az elemi veszély? Jó, van a szuperszámítógép a képernyő másik oldalán, az agyamra állítva rávett, hogy megnézzek még egy videót. Miért veszélyes ez az életre?" Nem arról van szó, hogy a technológia jelenti a veszélyt, hanem a technológia képességéről, hogy a legrosszabbat hozza ki belőlünk, és ez a rossz jelenti a fenyegetést. Ha a technológia tömeges káoszhoz, felháborodáshoz, modortalansághoz, bizalmatlansághoz, magányhoz, elszigetelődéshez, nagyobb polarizációhoz, több meghekkelt választáshoz, több populizmushoz vezet, eltereli a figyelmet, hogy nem törődünk a valós problémákkal, az a társadalom hibája. Tristan Harris
8. Nem a tudományban hiszek, hanem a gyakorlatban, ha ez talán mulatságos is. Azt a folyamatot tekintem valódi tudománynak, amelynek eszmefuttatásai valamilyen, a gyakorlatban is megfigyelhető eredménnyel járnak. Van elméletünk az atomok szerkezetéről, az elektromos áramról, de ebből csak annyi biztos, hogy égnek a lámpák, forognak a villanymotorok, mûködnek a dinamók. A hozzájuk fûzött elmélet mese, ami folyamatosan változik. Mindig a legutolsó változatot hisszük el, mert ez éppen a legjobb, és ha egy újabb módosítással a gyakorlat is megváltoztatható, akkor a régi elméletet eldobjuk, és a módosítást tartjuk meg. Csányi Vilmos
9. Egzisztenciális kockázat (...), hogy valójában egy szimulációban élünk, és ezt a szimulációt ki fogják kapcsolni. Úgy tûnhet, hogy nem sok mindent tehetünk ez ellen. Mivel mi vagyunk a szimuláció tárgyai, nincs lehetőségünk befolyásolni, hogy mi történjék benne. A legjobb módszer a kikapcsolás elkerülésére az, ha igyekszünk érdekesek lenni a szimuláció megfigyelői számára. Feltételezve, hogy valaki valóban figyeli a szimulációt, jogosnak tûnik az a feltételezés, hogy kisebb valószínûséggel kapcsolja ki, ha az leköti a figyelmét. Rengeteget töprenghetnénk azon, mitől érdekes egy szimuláció, de az új tudás létrehozása kétségkívül kritikus része lenne. Ray Kurzweil
10. Az ember mindig veszélyben van: veszélyes a közlekedés, veszélyesek a bacilusok és még ezer dolog. Az ember meghalhat így is, úgy is. Mihelyt óvni kezdi magát, és a biztonságát tartja a legfontosabb szempontnak, akár meg is halhat, szerintem legalábbis. Agatha Christie