Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az élet melódiája.

Kapcsolódó idézetek

1. Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Ez a fekete zongora. Ady Endre
2. Csak tenoristák boldogulnak az életben, a basszusok és baritonok csüggedt, szomorú, összetört rabszolgák, vagy kilátástalan, gyerekes lázadók. Hevesi András
3. Olyan a süket zeneszerző, mint a szakács, aki nem érez ízeket. Vagy mikor a béka elveszti a lábáról az úszóhártyát, vagy ha a hosszú utakra járó kamionsofőrt megfosztják a jogsijától. Ilyenkor bárkinek elsötétül a világ a szeme előtt. Murakami Haruki
4. Rút a világ, fekete. Vak gyûlölettől fekete. Vak, mint az emberek szeme: az égig sem látnak vele. Pedig az égből lefele porzik már Isten szekere! Wass Albert
5. Az élet, szépem, olyan, mint a kottaolvasás. Vagy érted, vagy nem. És ha érted is, még nem biztos, hogy kicsalogathatod a hangszeredből azokat a hangokat. De amikor mégis muzsikát varázsolsz elő a kottából, kiderülhet, hogy hallástalanok hemzsegnek körülötted. Vavyan Fable
6. Egy részeg hangja túlordíthatja a legszebb szimfóniát is, de azért mégis csak a részeget kell elhallgattatni.
7. A zene (...) szinte kínálja magát arra, hogy egy idegen világbeli emberi lét szimbólumát lássuk benne. A csend nemlétéből emelkedik föl, és - miután belerajzolta fénylő íveit és arabeszkjeit az univerzum sötétségébe - visszamerül újra a nemlétbe, a csendbe. Rezignáltan vagy kétségbeesve, egy sóhajjal, hangosan ujjongva vagy keserûen protestálva. Hankiss Elemér
8. Az élet elég szomorú önmagában is, a zenének fel kell ráznia az embert. Jeanne Mackin
9. Játék az élet, rosszul megkevert kártyákkal, gondokkal. Bajjal teli szerencsejáték, hol a vak esély uralkodik. Lope de Vega
10. Az élet olyan, mint a hárfa. (...) Akármit pöngetnek rajta, mindig szomoru. Rákosi Viktor