Bukott angyalokról már többször hallottunk a történelem során: bûnbe estek földi asszonyokkal, és kitaszították őket a mennyországból. Tiszta sor. Ám a démonok esendőségéről soha nem szólnak a krónikák. Mert a démonok alapvetően bukottak.

Kapcsolódó idézetek

1. Az Édenből való kiûzetés bosszúálló, asszonyos rosszindulat; az Ember bukása, ahogy a Bibliában elbeszélik, inkább Isten bukása.
2. Nyugalmas időszakokban mindig azt gondoljuk, hogy legyőztük őket. Azt képzeljük, hogy végre sikerült elkapni a grabancukat. Hogy végleg számûzetésbe vonultak. Egyszer és mindenkorra. Örökre. De ez ritkán történik meg valójában. Démonaink általában nem tágítanak. Mindig ott lapulnak valahol a sötétben, s kitartóan várják a pillanatot, amikor figyelmünk lankadni kezd. Guillaume Musso
3. Az emberiség csak azokért rajongott, akik a pusztulásba vitték. A történelem említést sem tesz olyan uralmakról, melyek alatt a polgárok békésen hunyták le szemüket, sem az alattvalói által mindenkor lenézett bölcs hercegről; a tömegnek csak a regényesség van ínyére, még ha mindene rámegy is. Emil M. Cioran
4. A házasság többnyire azért szerencsétlen, mert a nő elfelejti, hogy angyal. A férfi pedig még azt is elfelejti róla, hogy nő. Gárdonyi Géza
5. Sok millió éve ennek, de semmi se változott, ma is így vagyunk a nővel, hol áldott, hol átkozott, nyögünk, hogyha velünk van és hogyha elhagy, akkor is, ezt csináljuk, amíg élünk, így jön el az aggkor is, amíg ez a világ világ, össze sose békülünk, tragédiánk egy mondatban: sem velük, se nélkülük!
6. Közel a vég. Legalábbis a végre vonatkozó lebilincselő jövendölések szerint. Az emberiség történetét rengeteg végítéletre vonatkozó történet tarkítja, amelyek szerint az általunk ismert világra többnyire gyászos pusztulás vár. (...) Bármi legyen is az út, egyvalami sohasem változik a véggel kapcsolatban: rettenetes dolgok történnek a bolygónkkal, mindnyájan meghalunk, a Föld pedig lakatlanná válik.
7. Az emberek áldoztak az isteneknek, ajándékokkal halmozták el őket, de a boszorkányokat megvetették. Õk hús-vér teremtmények voltak, akik véletlenszerûen, különböző helyeken bukkantak fel. Az emberek rettegtek olyasvalamitől, ami a régi mendemondákból megelevenedve még testet is öltött. Pedig a láthatatlan, haragos istenek százszor rosszabbak voltak a banyáknál.
8. A csodákat általában nem a szemtanúk elbeszéléséből ismerjük, hanem olyan valakitől hallunk róluk, aki valaki mástól hallotta, az megint valaki mástól, aki megint valaki más felesége barátnője unokatestvérétől... ha elegendő ember adja tovább, minden történet átalakul. Az eredeti sztori gyakran nem több kósza híresztelésnél, amely valamikor régen kapott szárnyra, és azóta annyira eltorzult az állandó újramesélések során, hogy szinte lehetetlen azonosítani azt az eseményt - ha egyáltalán volt ilyen -, ami elindította. Richard Dawkins
9. Azt mondjuk: a csodák világa lejárt. Azt mondjuk: nincsen Isten, és puszta véletlenség szülte és kormányozza a világot. Bizony mondom: soha nem látódott még annyi csoda a világon, mint attól az időtől kezdve, amikor az emberi szem a természetre fordul. Gárdonyi Géza
10. Az ördög bukott lélek. A végtelen jóságú Isten bizonyára nem bünteti őket csak véges idejû büntetéssel. Világot teremt neki, hogy megtisztuljon. Így öltenek az ördögök Isten kegyelméből emberi testét. Öltenek annyiszor, míg csak meg nem javulnak. Gárdonyi Géza