Egy gondolat akkor jön, amikor "ő" akar, és nem amikor "én" akarom; úgyhogy a tényállás meghamisítása azt mondani: az alanyként álló "én" a feltétele az állítmányként álló "gondolkodom"-nak.

Kapcsolódó idézetek

1. Lehet, hogy emlékeimben él, amikor azt mondtam magamnak, hogy "gondolkodom, tehát vagyok", de a pontos helyzetleírás megköveteli, hogy ehelyett azt mondjam: "azt gondolom, hogy gondolkodtam, tehát azt gondolom, hogy voltam". A valóságban az ilyen gondolatok emléke nem garantálja, hogy a gondolatok valaha is megtörténtek. Brian Greene
2. Szerintem nem az a hazugság, hogyha olyat állítunk, ami hamis, hanem ha olyat, amiről azt hisszük, hogy hamis. Ha valaki olyasmit mond, ami történetesen igaz, de ő azt hiszi, hogy hamis, akkor szerintem hazudik. Raymond Smullyan
3. Ha valaki rosszul bánik veled, vagy rosszat mond rólad, emlékezz erre: abban a hiszemben teszi vagy mondja, hogy alapja van rá. Õ csak aszerint cselekedhet, ahogy neki, - nem pedig neked, - helyesnek látszik; ha pedig hamis a véleménye, az neki árt, mert tévúton halad. Ha valaki egy helyes mondatösszetételt hamisnak tart, az nem a mondatösszetételnek árt, hanem annak, aki tévedett. Ha ebből indulsz ki, nem fogsz haragudni a rágalmazódra. Bármit mond, jegyezd meg: "Neki úgy tûnt igaznak." Epiktétosz
4. Az első kézenfekvő feltételezésünk az, hogy az emberek úgy viselkednek, mint mi magunk. De ez nem igaz. Még ha úgy akarnánk is viselkedni, nem feltétlenül adott számukra minden olyan feltétel és információ, amelyek a mi fejünkben megvannak. Szóval, ha tudok bizonyos dolgokat, hiába beszélgetek a hasonmásommal, ha csak a fele információt adom át, akkor nem juthat ugyanarra a következtetésre. Változtatni kell a hozzáálláson és feltenni a kérdést: hogyan hangzik mindez az ő számára, az ő ismereteivel? Elon Musk
5. Van, amikor a gondolat közelebb áll az igazsághoz, a valósághoz, mint a tett. Mert mondani mondhatsz bármit, tenni is tehetsz bármit, de a gondolatot nem hamisíthatod meg.
6. Mi vagyok tehát én? Gondolkodó dolog. Mit jelent ez? Nyilvánvalóan kételkedő, megértő, állító, tagadó, akaró, nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő és érzékelő dolgot is. René Descartes
7. Ha magunkat akarjuk körülírni, azt mondjuk: "én az vagyok, aki így meg így gondolkozik, érez és akar, ez a foglalkozása, pozíciója, ennyi és ennyi idős, ilyen, vagy olyan a külseje, egészséges, vagy ilyen-olyan módon beteg." Ezek a dolgok azonban mind megváltoznak, elmúlnak, átadják a helyüket újabbaknak. Önazonosításunk pillérei állandó mozgásban vannak. Időpillanatokba vetett, valódiságot nélkülöző ismérvek. Nem adnak valódi támaszt az "én"-nek, és ezért az "én" mint képzet, nem állja ki a vizsgálat próbáját. Ha ugyanis az egymásnak legszélsőségesebben ellentmondó irányultságokra, érzelmi állapotokra, tulajdonságokra is rámondjuk, hogy "én", akkor hol van a különbség az "én" és a "nem én" között? Laár András
8. Az, hogy valamiben hinni szeretnénk, nem ok arra, hogy higgyünk is benne. Ha valamire, akkor arra ok, hogy megkérdőjelezzük. Penn Jillette
9. Ha valaki feltételezi, hogy egy állítás igaz, és egyúttal szeretné is, hogy igaz legyen, akkor különösen figyel azokra a dolgokra és megjegyzésekre, amik megerősítik őt vélt igazában, és jobban is emlékszik ezekre a dolgokra, illetve eseményekre, míg azt, ami ellentmond elméletének, gyakran hagyja, hogy elmenjen a füle mellett, vagy könnyen elfelejti.
10. Bármennyire szeretnénk is az ellenkezőjét, ha elérjük a "gondolkodom, tehát vagyok" szintjét, azonnal belefutunk a viszonválaszba: "Létezem, tehát meghalok." Brian Greene