Ugrás a tartalomra
Egy tudós számára a legmélyebb, csaknem vallásos rádöbbenést jelentheti annak a megtapasztalása, hogy a csillagok gyermekei vagyunk, és hogy értelmünk képes megérteni a mindenséget mozgató általános törvényeket. Testünk atomjait, a Naprendszer születése előtt mérhetetlen hosszú idővel, egy felrobbanó csillag belsejében végbemenő folyamatok kovácsolták. Atomjaink ősibbek, mint a legvénebb hegyek. Szó szerint csillagporból vagyunk. Most pedig ezek az atomok intelligens lényekké álltak egybe, akik képesek megérteni a saját létüket is lehetővé tévő általános törvényeket.
Kapcsolódó idézetek
-
Az agy (...) aggasztóan mágikus szerv, hiszen annyi mindent csinál, amiről még mindig nem értjük, hogyan vagy miért csinálja. Mint minden más, atomokból áll, amely atomok a csillagokban születtek sok millió évvel ezelőtt. Mégis többet tudunk azokról a távoli csillagokról, mint az agyunk mûködéséről, az egyetlen micsodáról az egész világegyetemben, ami képes az egész világegyetemről gondolkodni.
Matt Haig
-
A természetben áramló molekulák folyamának része vagyok. Egy időre hangot kapok, tudatosságot kapok, de úgy érzem, annak a csillagporból álló folytonosságnak a része vagyok, amelybe beleszületek és amelybe ennek az életnek a végén visszatérek.
-
Mi, akik az Univerzum gyermekei vagyunk - a csillagok életre kelt pora -, el tudunk töprengeni ugyanennek az Univerzumnak a természetéről, olyannyira, hogy olykor az azt mûködtető törvényekbe is bepillanthatunk. Rejtély, miként kapcsolódunk ilyen kozmikus dimenziókba. Ez a kapcsolat azonban vitán felül létezik. Mit jelent mindez? Mi az Ember, ha ekkora kegy részesei vagyunk? Nem hiszem, hogy létünk a Világegyetemben a vaksors szeszélye, a történelem véletlene, semmi kis zörej lenne a nagy kozmikus drámában. Ehhez túlontúl is belekeveredtünk a dolgokba. Meglehet, maga a Homo sapiens faj fizikai léte valóban mit sem számít kozmikus méretekben, az azonban, hogy a Világegyetem egy bolygóján tudatos szervezetek élnek, feltétlenül meghatározó jelentőségû tény. A tudatos lények révén a Világegyetem öntudatra tett szert. Ez pedig csöppet sem elhanyagolható körülmény, nem céltalan, értelmetlen erők jelentéktelen mellékterméke. Nekünk valóban itt a helyünk.
Paul Davies
-
Ugyanabból a csillagporból lettünk, amelyből minden más dolgok is lettek, és akár elmerülünk a fájdalomban, akár nevetünk, és felragyog arcunkon az öröm, csak azok vagyunk, amik nem tudunk nem lenni: világunk egy része.
Carlo Rovelli
-
Születésünktől fogva rejtély vesz körül minket, mely azóta kísért, mióta csak emberek vagyunk. Tudatra ébredtünk ezen a piciny bolygón a csillagok takarója alatt, mint egy lépcsőn hagyott apró csecsemő, magyarázat nélkül, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk, hogyan jött létre világegyetemünk, és fogalmunk sincs, miként vessünk véget kozmikus elszigeteltségünknek, minderre magunknak kell rájönnünk.
-
Univerzumunk születése után 13,8 milliárd évvel öntudatra ébredt. Világegyetemünk apró, tudattal rendelkező részei kis kék bolygójukról teleszkópokkal pásztázták a kozmoszt, és újra meg újra felfedezték, hogy minden ismert létező valami jóval hatalmasabb dolog parányi része csupán. Egy naprendszerhez, egy galaxishoz és az univerzumhoz tartoznak, amelynek több száz milliárd egyéb galaxisa bonyolult mintázatba rendeződik, amelyeket kisebb csoportok, csillaghalmazok és szuperhalmazok alkotnak. Ezek az öntudatos csillaglesők ugyan sok mindenben nem értenek egyet, abban azonban teljes a konszenzus, hogy ezek a galaxisok lenyûgözően gyönyörûek.
Max Tegmark
-
Az emberi test nagyobb, mint amilyennek látszik. A tudományban és a technológiában történt haladás megmutatta, hogy testünk tulajdonképpen önmagában egy világegyetem. Mindnyájan durván száztrillió sejtből állunk, és mindegyik sejtben durván ugyanannyi atom található. Az nagyon sok különálló komponens. Csak az agyunkban százmilliárd agysejt van, plusz-mínusz pár milliárd. Többnyire mégsem érezzük a fizikai énünk szinte végtelen természetét. Úgy egyszerûsítjük a dolgot, hogy nagyobb blokkokban gondolunk magunkra. Kar, láb, lábfej, kéz, törzs, fej. Hús, csont.
Matt Haig
-
A felismerés, hogy atomokból álló, hallatlanul komplex struktúra vagyunk, nem pedig valamilyen istenség kiáramlása, megtanít az atomok tiszteletére.
Carl Sagan
-
Több milliárd évvel ezelőtt felrobbant csillagokból származó atomok száguldottak át az ûrön, és a Földön azóta újrahasznosítjuk őket. Kivéve az alkalmankénti üstökösöket, meteorokat és némi csillagközi port, pontosan ugyanazokat az atomokat használtuk fel újra és újra, amióta a Föld létrejött. Megesszük, megisszuk, belélegezzük őket, belőlük állunk. Pontosan ebben a pillanatban mindegyikünk atomokat cserél mindenki mással, és nemcsak egymással, de az állatokkal, a fákkal, a gombákkal, a humusszal.
Nathan Filer
-
Amikor az elménk és a bizonytalanságaink miatt jelentéktelennek érezzük magunkat, úgy tûnik, a testünk tényleg képes emlékeztetni minket rá, hogy mindannyiunkat csillagporból gyúrtak.
Amy Cuddy