Ugrás a tartalomra
Én nem tudok kiáltni: hejh! hahó!
Pedig nagy vétket én sosem vétettem:
Fekszem hanyatt a Pusztán megdermedten
S fagyott, fehér szivemre hull a hó.
Kapcsolódó idézetek
-
Szabad ember vagyok, oda megyek, ahova akarok.
És akkor, amikor akarok.
Ahova meg nem akarok,
hát oda juszt se megyek.
Isten persze nem nyaggat, nem a stílusa,
csak álldogál hóban-fagyban.
Lackfi János
-
Bántott hó vagy jégeső, kínzott nyár vagy télidő.
Szabad voltam, nincstelen, de sértetlen, ó Istenem.
Lord
-
Nincs békém, s nem szitok háborúságot,
félek s remélek, fázom és megégtem,
az égbe szállok s nyugszom lenn a mélyben,
semmi se kell s ölelném a világot.
Francesco Petrarca
-
Sem a szélben, sem a fagyban,
sem a hideg virradatban,
semmiféle pillanatban
el nem hagynám gondolatban
én szerelmem,
kiért vágyakoztam
hû szivemben.
-
Nem tekintek vissza, és nem is akarok. Ami elmúlt, elmúlt, nem elemzem. Biztos, hogy sok hibát elkövettem, de már úgysem lehet változtatni rajta.
Jancsó Miklós
-
Mondhatjátok, hogy nem vagyok.
Vagyok, csak létem láthatatlan:
méllyé vájódtam, mint a völgy,
behorpadtam, akár a katlan.
Keszei István
-
Semmi sem csöndesebb a hónál. Csöndes, mint a szívem.
-
Sosem leszek jó, már tudom, meg azt, hogy nem is akarok.
Tíz körömmel, térdre rogyva szárazföldet kaparok,
gödröt ások, belefekszem, átalszom egy századot.
Elfáradtam, beleuntam, és nem kérek bocsánatot.
Road
-
Örömtelenség, hó és csönd köröttem,
határtalan.
Olyan vagyok, mint téli fa az erdőn,
madártalan.
Kosztolányi Dezső
-
Fagyom nem ûzöd el, hiába,
be nem sugárzod éjjelem...
Szavaid nehéz kalapácsa
zuhog szivemre szüntelen.
Alekszej Nyikolajevics Apuhtyin