Erőm, gyengém, titkom, tanácsom, vezetőm, szultánom, padisahom, emírem, világomnak összes éke. Levegőm, fuvallatom, vihart tépő fénysugaram. Ha meghalok, mert eljő a halál, ezeket mind elhagyom, de maradok ablakod alatt dalnokod, s magasztallak, bárhova is jutok. Reszkető szívvel, könnyező szemmel már Muhibbi-ként búcsúzom.

Kapcsolódó idézetek

1. Te vagy szivemnek napsugára, Te üdvöm és hitem, Ha elhagysz, minden oly sötét lesz, Amilyen a szivem.
2. Lennék harang, mi érted szól! Vigasz lehetnék, ha búcsúzol! Lennék szél, mely elkísér! Minden dal, ami benned él! Edda
3. Ha elgyengülsz, én erős leszek. Ha elveszel, leszek a hazafele vezető utad. Ha elcsüggedsz, felvidítalak. Az idők végezetéig szeretni foglak. Karen Marie Moning
4. Ha meghalok, (...) talán lesznek barátok, akik meggyászolnak, akik hordozzák az emlékem. Ez a lélek halhatatlansága, a végtelen örökség, a gyász táplálója. Robert Anthony Salvatore
5. Ha eljövend a búcsúóra, Ha majd e szív végsőt dobog, A percben, mely létem kioltja, Majd akkor is rád gondolok. Vajda János
6. Magad, ha lehunyod, ha elhagysz, szempillám, barna szirmom elfagy. Dús lombom, koronám lehullik, magamon tipródhatok holtig. Bella István
7. Könnycsepp gördül majd jóságos tiszta szemedből, hogyha kimúlásom híre sietve elér. Osztályrészem, hogy közönyös föld hantja takarjon. Mégis kivánom, hogy te ne légy szomorú. Ám emlékezz rám: szavaidban folytatom éltem, mindig fennmaradok, hogyha te nem feledel. Mégis, hogy szeretettel gondolj rám, illő bizonyára, hisz hû társ maradok, bárha halál ragad el. Bármi leszek, hamuvá s pernyévé válik a testem, jó emlékezeted mégse hagy el sohasem. Vergilius
8. Arra vágyom, hogy te járj elöl földi életünk során mindenütt. Csak egyszer járok majd előtted, s az lesz végső pillanatom. Ha hív a halál, mögém kerülj. Mert nélküled egy percet sem élhetek.
9. Én istenem, ha menni kell, Add, én is így mehessek el, Éjjel, sötétben, észrevétlen, Büszkén, magamban, ahogy éltem. Mikor az élet menekül, Haljak meg én is egyedül, Egy vén díványra ráborulva, És senkire se rászorulva, Mint az apám. Heltai Jenő
10. Minden lélegzeted az enyém. Az adja nekem az életet. A szíved az enyémmel dobban, és megfulladok, ha elmész mellőlem.