Ugrás a tartalomra
Fáj a szívem, hiába tagadom.
Gyászt hordok érted boldog ifjúság.
Fátyolként lengjen emléked körül
Engem, a bölcs öregség koldusát.
Kapcsolódó idézetek
-
Mintha ifjúságom bús öregkor lenne.
Nem szeret, nem lángol piros szenvedéllyel;
Borús, barna árnyék borul a lelkemre,
Mely beteg és sápadt, mint hûs, holdas, éjjel.
Jovan Ducic
-
Hogyha tudnád, látnád, mit szenvedek érted,
Oh, de megátkoznád csalfa hûtlenséged!
Koszorút kötöznél, könnyed hullna rája:
Letûnt boldogságom sötét fejfájára.
Ady Endre
-
Szépen öregszem, ez talán vigasztal,
Mosolyráncokkal, mint a boldogok,
S mert nem bírok a gyorsuló irammal,
Azt szeretem, akit más eldobott.
Kiss Judit Ágnes
-
Rongyos lett az ingem,
foldozd meg.
Rövid az örömöm,
toldozd meg.
Kösd meg a nyakkendőm,
kibomolt.
Emeld fel a szívem,
leomolt.
Páskándi Géza
-
A szomorúság vastag kérge vesz körül, szenvedek, és nem tudom elegánsan titkolni a szenvedésemet, inkább túljátszom, nem ripacskodásból, hanem velem született, eredendő hûségből. Borzasztóan félek, hogy begyógyul a sebem, hogy kialszik bennem az érzés, amely kínoz és éltet, ragaszkodom hozzá és nem engedem behegedni a sebet, vájkálok benne, hogy friss maradjon.
Hevesi András
-
Nem haragszom, hogyha elhagysz engemet,
Mert a nap is elhagyja a kék eget.
Sötét gyászom hallatszik a végtelenig,
Fáj a szívem, fáj a megrepedésig.
-
Tudom, mi bántja a szívedet,
Add nekem most a könnyedet,
Az álom lassan véget ér,
A remény mindig megmarad,
A lelkedben él,
S mi emlékszünk majd rád,
Ne félj!
-
Oh, de borus, oh, de sötét,
Vígasztalan a jelen...
Ifjúkorom boldogsága
Csak kínzó seb szívemen,
Égő pokol és kárhozat
Az én egész életem!
Ady Endre
-
Én szenvedek, s pedig miattad,
Miólta szívem elragadtad,
Édes kegyetlenem!
El-elhalok, mihelyt te jutsz eszembe.
S így kell talán e gyötrelembe
Örökre sínlenem.
Csokonai Vitéz Mihály
-
Beteg a szívem, beteg a lelkem, nincs nyugalmam, hitem, nem érez a szívem. Hazug a mosoly az ajkamon, nem őszinte egy kacagásom, feledni tudnék, s nem tudok... beteg vagyok, nagyon beteg, talán a szívem fáj, talán a szívem halt meg.
Ady Endre