Ugrás a tartalomra
Fáj minden szó,
Mint a kés az éj szívében.
Még él az árny:
Megpihent a lelkemen.
Kapcsolódó idézetek
-
Fejemben éj van, éjek éjjele,
S ez éj kísértetekkel van tele;
Agyamban egymást szülik a gondolatok,
S egymást tépik szét, mint vadállatok.
Petőfi Sándor
-
Úgy fáj már minden, minden idebenn:
A szó, s a mozdulat, s a csend is fáj,
Minden, mi általreszket szívemen,
Legyen az ember, muzsika, vagy táj,
Úgy fáj már minden, minden idebenn.
Reményik Sándor
-
Arcán a fény, ajkán a pír:
Nem feledem, míg el nem nyel a sír.
Ahogy szemét lesüti,
Pecsétjét szívembe üti.
Johann Wolfgang von Goethe
-
Most mint elkapott levél,
Kit süvöltve hord a szél,
Nyugtalan vagyok magamban,
Örömemben, bánatomban,
S lelkem vágy szárnyára kél.
Vörösmarty Mihály
-
Mint amikor a gyermekek sírnak,
Ha éjjel rossz álmot látnak,
Belül úgy izzik a bánat.
Az emlékek csendben fájnak.
-
Mindannyian ismerjük a mondást, hogy szavakkal ölni lehetne. Igaz. A szavak fájnak. Mélyre hatolnak a szívünkbe, ahol a fájdalom kitölti a teret, és a szívünk még arról is megfeledkezik, miért dobog egyáltalán.
-
Van lelked, ami azt jelenti, hogy fájhat is. Hogy érezheted magad fáradtnak, szomorúnak, dühösnek. Mindent szabad érezned. Bárkinek szabad ezeket éreznie.
Sarah Adams
-
Mindenki elhagyott.
Nincs senki már.
De visszajár, még visszajár egy árnyék:
- Semmit se fáj, hogy minden elhagyott -
Õ fáj még. Fáj még...
Berde Mária
-
Mert minden fájni fog, amit nem adtam,
és minden szó, mely kimondatlan maradt.
(...)
s hiába húnyod be szemed, hogy ne lásson,
mert a szívedbe égettem be magam.
-
Szertemállott árnyak rég az éjben,
s benned is hunyóban már a tûz.
Soknak ültél, tudom, az ölében,
ahogy most az én ölemben ülsz.
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin