Fáradt szemünkön összefogódzva guggol a szorongás. El ne menekülj, most kezdjük csak látni egymást. A mámor - rikító selyem volt csak - elszakadt - téged szeretlek immár, nemcsak magamat.

Kapcsolódó idézetek

1. Az elvétett szavakból és mozdulatokból végül összeáll egy ember. Nem az a bizonyos, akit szeretünk, hanem egy másik. Akit szeretünk. S megkezdjük keserves küzdelmünket, hogy egyesítsük e kettőt. A vágy gyakran elmossa a határt a két ember között, hogy aztán a kihûltség perceiben annál mélyebbnek érezzük a szakadást. Kolozsvári Papp László
2. Nézd: ez a fátyolos szem csak sírni tanult S most halálos boldogságában is csak könnyel van tele. Elemészt engem imádott ajkad részeg illata, De mást nem akarok már: hadd pusztítson el a rám zuhanó gyönyör. Török Sophie
3. A tekinteted, hangod elhagy sajgón, Csak ritkán látom és elvétve hallom, S a nőt, a bennem cserepekre törtet, Rakosgathatom - nem áll össze többet. Tudor Arghezi
4. Azt sem tudtuk, hogyan szeressünk, csak fogtuk egymást, Amíg dühöngött a szerelmünk, nem láttunk mást. Te sem bírtad már a kalitkát, miért maradnál, Hiszen minden szívnek szárnya van, s néha elszáll. Demjén Ferenc
5. Látni másnak, főleg olyannak a reménykedését és mindennap meg-megújuló csalatkozását, akit szeretünk: nem egyéb, mint a léleknek gyötrődése. Gaál Mózes
6. A tûz kialudt bennünk, de ha hozzám érsz, még megéget, Már eldobtam a szerelmed, és most te az enyémet, Más lépett a helyembe, már nem nézel a szemembe, És ha hiányzom majd néha, sírj csak másnak, nekem ne. Children of Distance
7. Halott vagyok miattad, s mit se bánod; látod, hogy sorvadok, s nem szánsz miatta; a szerelem bensőmet fölkavarja, s mind keményebbé válsz, gyötör hiányod.
8. Istenem, de elcsöndesedünk, Ha mámoros főnk kijózanul. Lassankint de meglágyul a dac, S a szívünk, a szívünk tûrni tanul. Nadányi Zoltán
9. Ahogy megfordulok, kipattan a szemem. Kezem az üres lepedőn csúsztatom. De már tudom. Nem vagy ott. Elfacsarodik a szívem, és úgy üli meg a bánat, hogy azt érzem, mindjárt megszakad. Bucsi Mariann
10. Szeretjük egymást. Nem azzal a fiatal, tökéletes szeretettel, amit egykor éreztünk egymás iránt, de olyannal, ami erősebb és kitartóbb. A szerelmünk velünk együtt öregedett; már nem olyan szép, ez igaz, de izmos és erőtől duzzadó. Házastársi szeretet, ami örökké tart. Rosamund Lupton