Ugrás a tartalomra
Gyakran előfordul (...), hogy az ember sokáig vacillál a medence szélén, és reszketve gondol a pillanatra, amikor a jeges víz szurkálni kezdi a bőrét. Aztán amikor már nyakig ül benne, meglepődve tapasztalja, hogy a víz üdítő, kellemes, és egyáltalán nem is olyan hideg.
Kapcsolódó idézetek
-
Az érzelmek, úgy tûnik, lelkünk vízszerû jelenségei. Csodás tud lenni, amikor egy-egy szép, egyszerû emberi érzés áthullámzik rajtunk, és életre kelti belső tájainkat. Szükségünk van rá, hogy - akár kellemesek, akár kellemetlenek ezek az élmények - szabadon áramolhassanak bennünk, átöblítve, megtisztítva, felüdítve lelkivilágunkat.
Buda László
-
Eszembe jut egy történet a megfulladásról: amikor hideg vízbe esünk, nem fulladunk meg azonnal, mert a hideg összezavar minket, így összekeveredik a lent és a fent. Ezért elképzelhető, hogy mindvégig rossz irányba úszunk, lefelé úszunk, lefelé menekülünk, a fenék irányába, amíg el nem süllyedünk. Így érzem magam. Mintha minden megfordult volna.
Lauren Oliver
-
Nagyon jó dolog fantáziálni, fürdőkádban ülve pedig egyenesen isteni, de mértékkel. Pontosabban néha ütköztetni kell a valóság és a fantáziák világát.
Tari Annamária
-
Szeszélyes egy dolog az idő. Úgy tûnik, mintha állandó, egyenletes tempóban haladna, pedig valójában kanyarog, ugrál a víz alatti kövek között, megpihen a csendes mélyedésekben, megposhad a pocsolyákban és a hegyekből vad vízesésekbe veti le magát. Néha pedig mintha nem engedelmeskedne a természet törvényeinek, és hátrafelé haladna, a kezdetet keresve.
Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
-
A tengeren az ember nyugalmat talál. Tágassága, felfoghatatlan mérete megnyugtat, megvigasztal és az élet gondjait parányivá zsugorítja: a szárazföldi nehézségeket, a súrlódásokat, a bosszúságokat, az emberek közötti viszonyokat, a kötelezettségeket; elég, ha belenézünk a hullámokba, és már érezni is, ahogy a létezés megnyugszik a keblünkben.
Jón Kalman Stefánsson
-
Az élet olyan, mint a termálvíz: egészséges, de ha túl sokáig ücsörgünk benne, árthat a szívnek; kellemes, de azért egy kicsit büdös.
Krzysztof Varga
-
Ha az ember hömpölygő lávafolyamot, gőzgomolyagot vagy vízözönt néz, vagy szélben hullámzó mezőt, a szem és a lélek ott sem lel addig nyugalmat, míg meg nem találja az áradatban az ismerős elemeket... és bár ezek a formák állandó mozgásban vannak, határvonalaik sohasem élesek, sohasem egészek, sohasem ugyanazok, az ember mégis megragadhatja őket az elméjével úgy, hogy pislant egyet... s olyankor az idő megszûnik vízárként folyni, ehelyett pillanatok sora lesz belőle, amelyek bár szorosan követik egymást, mindegyiknek saját, egyedi formája van.
Sjón
-
Néha (...) alig várom már, hogy egy bizonyos dologgal végezzek. Például az egészségem miatt minden nap kell sétálnom: és tényleg, néha alig várom, hogy vége legyen, mert nem fektetek nagy súlyt rá, nem túl érdekes, és nem is tûnik hasznosnak... Észrevettem azonban, hogy ha arra gondolok, hogy a jelen pillanatot éljem, mire a séta végére érek, teljesen felüdülök. Így van ez más dolgokkal is. Az ember a jelen pillanatra koncentrál, és olyan, mintha repülne.
Chiara Lubich
-
Furcsa... az ember azt hinné, hogy amikor szörnyûségek történnek, minden más megszûnik, például pisilni sem tudsz, enni sem és inni sem, de ez így nem igaz. Mintha te és a tested két különböző dolog lenne, mintha a tested elárulna és tovább pörögne idiótán, állatiasan, víz után szomjazva, szendvicsekre vágyva, a mosdóba szaladgálva - mialatt az egész világod darabokra hullik.
Lauren Oliver
-
Semmi sem éget úgy, mint a hideg. De csak egy ideig. Mert nemsokára az ember belsejébe hatol, elkezdi elborítani, és rövidesen nem marad ereje, hogy küzdjön ellene. Könnyebb leülni, vagy lefeküdni aludni. Azt mondják, a vége felé nem érzünk fájdalmat. Az áldozat először elgyengül, elálmosodik, és minden halványulni kezd. Ezután pedig olyan, mintha tengernyi meleg tejbe merülnénk. Mondhatni békés.
George R. R. Martin