Ha menni kell, vállamról rongy-ruhámat egy rándítással elhullathatom, saruim szíja sem marad velem. Uram, utálni nem tudom világod, de indulhatok, amikor kívánod, igéd szerint: egészen meztelen.

Kapcsolódó idézetek

1. Tûrtem idáig a hûtlenséged; vége, elég volt! Szégyenteljes vágy, hagyd el örökre szívem! Fölszabadultam már, a bilincstől megmenekedtem, s mit nem szégyelltem, szégyellem azt ma nagyon. Győztem a csúf vágyon s lábbal tapodom ma szerelmed. Publius Naso Ovidius
2. Vezess be a világba, mutass be Istennek és teremtményeinek, de csak akkor hagyj ott velük, ha elviselem a gondolatot, hogy nincsenek. Ha már nem félek, mikor a semmi a tenyeremre száll.
3. Uram, tanítsd meg nekünk, hogy önként tudjuk megosztani, amink van, azokkal, akiknek semmijük sincs, akik nem hibásak abban, hogy szegények, akik nem tehetnek arról, hogy rongyokban vagy akár ruhátlanul kell járniuk.
4. Nem tarthat mások akaratja, Én elmegyek, ha kedvem tartja. József Attila
5. Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled. Mert a hova te mégy, oda megyek, és a hol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem. A hol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled. Biblia
6. Ha vétkeztem kegyed ellen, én jóvá akarom tenni bûnömet, ha megbántottam, térden állva, ruhája szegélyét megcsókolva fogok bocsánatért esdekelni s kegyed azt nem fogja megtagadhatni tőlem, mert én - szeretem, imá­dom kegyedet! Rudnyánszky Gyula
7. Szabad ember vagyok, oda megyek, ahova akarok. És akkor, amikor akarok. Ahova meg nem akarok, hát oda juszt se megyek. Isten persze nem nyaggat, nem a stílusa, csak álldogál hóban-fagyban. Lackfi János
8. Ölelj meg engem, Istenem, már föl akarom adni az örök ellenállást, már meg akarok halni. (...) Nem félek a haláltól. Megállok vele szemben. De mikor lesújt rám, Isten, ölelj meg engem. Gyurkovics Tibor
9. Uram, csak oly hitvány ne lenne énem, Hogy magamban csalódva kelljen élnem, Cselekedjen csak addig szárnyalót, Ameddig innen még elláthatok. Henry David Thoreau
10. Vesszen, akárhogy kéne, maradjon utált sebem és szenvedésem, legyen másé, bármily gyönyörû, büszke leszek rá, hogy kibírtam: ha megvénül, se tudja meg, hogy valamikor érte sírtam. Szabó Lőrinc