Hasonló a rossz mûvész (bármekkora tehetség is) a gyerekhez, aki komolyan veszi magát, mert elhiszi, hogy a türelmes és elnéző felnőttek is komolyan veszik, amit csinál. A jó mûvész viszont tudja, hogy amit csinál, legfeljebb is pótcselekvés a munka vagy a harc helyett, nem más és nem több. Csakis ennek felismerésétől, illetve ennek a felismerésnek a hiányától függ, jó avagy rossz mûvész-e valaki. A jó mûvész ezért alázatos és ezért helyezi a mesterségbeli tudást az eredetiség fölé.

Kapcsolódó idézetek

1. A rossz mûvészet többet tesz a világért, mint a jó. A festők az életük során több időt szánnak a rossz alkotásokra, mint a mestermûvekre, főleg a legelején. És még amikor egy festőből mester lesz, akkor sem sikerül neki minden. Mégis, vannak olyanok, akik az utolsó ecsetvonásukig rosszak. Az ember többet tanul a rossz mûvészetből, mint a jóból, hiszen a hibáid fontosabbak, mint a sikereid. Ráadásul a jó mûalkotások általában ugyanolyan érzést keltenek az emberben: a legtöbb jó alkotás a jónak ugyanolyan fajtájába tartozik. Brandon Sanderson
2. A mûvészet nem az ember tudatára, hanem az érzelmeire hat, hogy meglágyítsa, megpuhítsa az emberi lelket. A nagy mûalkotás eszmeisége sokrétû és meghatározhatatlan, akár az élet. Ezért sem számíthat az alkotó mûve tökéletes befogadására, mely megfelelne a saját értelmezésének. A mûvész csupán törekedhet arra, hogy megmutassa a maga világfelfogását, hogy az emberek az ő szemével nézzék a világot, hogy áthassák őket a mûvész gondolatai, kétségei, érzései. Andrej Tarkovszkij
3. Egy igaz Mûvész új utakat keres, önmegvalósításra törekszik, és nem törődik azzal, hogy mûvészetét vajon más is követni tudja, más is megérti. Az ilyen mûvész elsőrendû minősége az eredetiség. Jirí Menzel
4. A mûvész sok formában tudja gondolatait, érzéseit kifejezni. Az igazi mûvész nem formát alkot, hanem belső énjéből fakasztja mûvészetét. G. Hajnóczy Rózsa
5. Mûvész pedig elsősorban az, aki hisz önmagában. Nem hatnak rá a közönséges ember ingerei: nem hajszolja magát halálra, de nem is élősdi. Azért él, hogy kifejezze önmagát, és eközben a világot gazdagítja. Henry Miller
6. A mûvészet tulajdonképpen egyfajta öngyógyítás a boldogtalanság enyhítésére. Nem való mindenkinek, és ezzel nincs semmi baj. Ha valakinek megfelel az, ami van, csak ül, és nem alkot semmit. A mûvész viszont elégedetlen, így mindig csinál valamit: megszólal, fest, vagy csak keresztbe teszi a lábát, és felkiált: ez a mûvészet! Wahorn András
7. A különbség egy mûvész és egy átlagember között: a mûvész képes létrehozni önmagán kívül szándékai tökéletes mását. Mi többiek, csak káoszt hozunk létre, vagy valami reménytelenül sutát, bármilyen briliánsan képzeltük is el.
8. A mûvészetnek semmi köze sincs a mûveltséghez. Kétségtelenül szép s jó dolog, ha a mûvész mûvelt ember, de mûvészi rangját ez nem érinti. Nem az eszével, de az érzésével teremt a mûvész. Angeli Henrik
9. A tehetség általában felismeri önmagát. A dilettáns az, aki úgymond hivatalból túlértékeli a saját képességeit. A tehetség a kételyeivel, a bizonytalanságaival együtt is többnyire tudja, hogy mit csinál. Bartis Attila
10. A tudomány nem nélkülözheti a mûvészetet. A mûvészet az ember lelkéből fakad, akárcsak a tudomány. Az igazi tudós egyúttal mûvész is, mert a helyes mellett meglátja a szépet is. Az igazi mûvész és tudós a jó diadaláért küzd, ezért pap is. G. Hajnóczy Rózsa