Hogy mi is a mezőgazdaság? Lényegében fogsz egy darab földet, elpusztítasz róla minden élőlényt, beleértve még a baktériumokat is, majd beülteted az ember szolgálatába állított növényekkel. Nincs mit szépíteni, a mezőgazdaság egy biológiai tisztogatás. Nem csak akkor, ha a gazdálkodást szakszerûtlenül végzik, és nem csak akkor, ha a termelés balul sül. A mezőgazdaság lényege az élő közösségek kiirtása azért, hogy végül egyetlen termény maradjon: az ember.

Kapcsolódó idézetek

1. Sajnos az ember élete a természetrombolásra épül: a mezőgazdaság, az ipari termelés környezetpusztítással jár. Az egészet úgy alakítottuk ki, hogy nem figyeltünk oda igazán a környezet megóvására. Ösztönös társadalmi igény kellene, hogy legyen a környezetvédelem, az embernek mindig a zöldebb megoldások felé kellene mozdulnia. Máté Bence
2. A mezőgazdaság volt az első eszköz, amellyel drámaian és kiszámíthatatlan kimenetellel átalakítottuk a környezetünket, de ma már nem csak ez van a kezünkben. A mezőgazdaságot sok tekintetben lepipálja az ipari fejlődés és az emberiség azon leküzdhetetlen vágya, hogy a fölösleges hulladékot a következmények mérlegelése nélkül kihajítsa a természetbe.
3. Az ipari gazdaság a földterületek szisztematikus kirablásán alapul, és ezeknek az élő közösségeknek halott termékekké való átalakításán. Ez az ipari gazdaság lényege. A gazdaság nem teremt értéket a való világ számára: elpusztítja azt. Derrick Jensen
4. Minden állat megnyomorít vagy megöl más élőlényeket. Még a legorganikusabb kertész sem tud úgy tevékenykedni, hogy ne sértené más életformák érdekeit, hiszen élőhelyektől fosztja meg a vadon élő állatokat, rovarokat öl természetes peszticidekkel, és növényeket áldoz fel az emberi fogyasztás céljából. A természet szövetének részeiként érdekeinket folyamatosan összevetjük más élőlényekével, és általában a saját érdekeinknek kedvezünk. Frans de Waal
5. Hasonlóan a bányaiparhoz, mely a földből csak kitermeli az ásványokat anélkül, hogy megújítaná azokat, a nagyüzemi mezőgazdaság is kizsákmányolja a földet, anélkül, hogy megújítaná a szerves anyagot és az ásványi elemeket, amelyek termékennyé teszik. Valószínûleg még nem mértük fel ennek minden következményét. Marc Dufumier
6. A mezőt senki sem kéri, hogy füvet, galagonyát, csipkebogyót, pipacsot és búzát teremjen, mégis bőkezûen megterít mindenkinek. A mező meghálálja a napfényt meg az esőcseppeket, és gondoskodik az élőlényekről. Akkor vagy jó, ha te is olyanná válsz, mint a mező: vigyázol mindenre, ami él - legyen az bogár, madár, állat, növény vagy ember. Boldizsár Ildikó
7. Ez a hátránya annak, ha az ember elpusztítja a kártevőket. Belenyúl a táplálékláncba, és nem tudja, hogy ezzel csak teret ad valami másnak. Valaminek, ami talán még annál is rosszabb, mint amit eltávolított. Jo Nesbo
8. Jó az, ha minden ember békésen és lelkiismeretesen teszi a dolgát, a szántóvető szánt, a halász halászik, a matróz igazítja a vitorlákat, a tanár tanít, a doktor gyógyít. Ez a mindennapi életünk. Ugyanakkor jó lenne hinni abban, hogy az ember nemcsak szánt, vet, gyereket nevel, épít, gyógyít, hanem valami "mélyebb" jelentése, jelentősége is van az életének, valamilyen nagyobb, fontosabb történés, dráma részese, szereplője. Hankiss Elemér
9. A kultúra célja az, hogy ellássa az emberi életet azokkal az erős struktúrákkal, amelyek biológiailag hiányzanak belőle (...). A kultúra az ember "második természetévé" válik.
10. Éljen meg az állat és a növény. Vegetáljon. Létezzen. Az embernek ez kevés. Nem csak lenni kell, élni is.